Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 4 (147. szám) - A nemzeti környezetvédelmi program 1997-1998. évi végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés; a nemzeti környezetvédelmi program 1997-1998. évi végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat; a nemzeti... - DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3008 Ügynökség működését, amely európai szinten, uniós szinten integráltan kezeli a környezetvédelmi adatok éves értékelését, azok alakulását , illetve minden egyes ország rendszerének a fejlődését. Magyarország adatszolgáltatásáról jó véleményt mondtak, és külön kiemelték azt a fejlődést, ami az elmúlt öt évben tapasztalható volt az adatok szolgáltatásában, és volt olyan terület is, amit példak ént, jó példaként említettek. Meg lehet azt is állapítani, amit tartalmában elmondtam a jelentés felépítéséről, hogy a három egymásra épülő vagy egymást követő jelentés során javult a jelentések belső felépítése, egyre kezelhetőbbé, áttekinthetőbbé váltak a jelentések. Ez azért is jelentős, mert lehet, hogy igaz a képviselőtársam felvetése, hogy talán elkerülte a kocsi a lovat, és hamarabb született meg a 2. számmal jelzett nemzeti környezetvédelmi program, mint ahogy a parlament elé került volna beterjeszt ésre a jelentés, ugyanakkor azt azért tudni kell, hogy ezek az adatok évente rögzítésre kerülnek, tehát végül is a szakmai munkához jelentős lehetőség volt fölhasználni az éves adatokat. A jelentések értékének mondanám, hogy nem egyoldalú, hanem valós, sok esetben kritikus képet festenek a környezetvédelem egyes részkérdéseiről, és az összességében javuló tendenciát árnyalt, mély elemzésekkel mutatják be. Értéke a jelentéseknek, hogy javaslatot tesznek a további munkára, és kijelölik a figyelem fő irányait. A programok során támogatott projektek környezeti hatékonyságával is foglalkoznak, és javaslatot tesznek optimálisabb megoldások, előnyösebb, a környezetvédelem szempontjából más területeken kedvezőbb megoldások kialakítására is. Tehát nem csőlátás jellem ző a jelentésre, hogy csak a saját hatásterületét vizsgálná a Környezetvédelmi Minisztérium, hanem a környezetgazdálkodás, a környezet társadalmi hatása egészének a vizsgálata jellemző a megközelítésre. Úgy gondolom, ez pozitívum. Néhány kiemelt területről szeretnék szólni a jelentések kapcsán. Úgy gondolom - és ez a frakcióban is hangot kapott , jelentős eredmény, hogy egyes légszennyező anyagok kibocsátása nagymértékben csökkent. Erről az államtitkár úr is beszámolt pontos, számszerű adatokkal, és hadd t egyem hozzá, hogy ebben jelentős szerepe van annak a struktúraváltásnak, ami a magyar iparra jellemző, tehát egyre környezetkímélőbb technológiák kerülnek alkalmazásra, és annak a korszerűsítési folyamatnak, ami az erőművi energiatermelés területén bekövet kezett. Abban, hogy a kéndioxidkibocsátás 41 százalékkal csökkent a vizsgálati időszakban, tehát 2002ig - azóta még nagyobb a kibocsátás csökkentése , nagyrészt, illetve meghatározó részt az úgynevezett erőművi retrofitok lefolytatása játszik szerepet, tehát a fosszilis energiával működő erőművek füstgáztisztítói, füstgázkénmentesítői megépültek, üzembe léptek, és közelít a kibocsátás az európai követelményekhez. Ahol ez nem elérhető, azok sajnos bezárásra kell hogy kerüljenek. Érdekes összefüggés, és ez ráirányítja a figyelmet más logisztikai szempontokra is, hogy a fő légszennyező forrássá több szennyező tekintetében a közlekedés lépett elő. Tehát míg régebben elsősorban az energiaipar, illetve a nehézipar vitte a prímet a légszennyezők oldaláról, itt a közlekedés vált fő szennyező forrássá. Ez ráirányítja a figyelmet a vízi közlekedés, a vasúti közlekedés, egyáltalán a környezetet jobban kímélő szállítási, közlekedési módok előtérbe helyezésére. (14.10) Ú gy gondolom, hogy a szennyvíztisztítás területén, a csatornázásban ebben a hat évben elért eredmények egy korszakváltást jelentenek a magyar vízgazdálkodás, vízfeldolgozás területén, ugyanis nem volt még ilyen intenzív időszak, ahol ekkora eredményt sikerü lt volna elérni, és ez a dinamika, amivel ez a jelenleg közel 60 százalékos eredmény elérhetővé vált, reménnyel tölthet el bennünket, hogy vállalásunk a következő időszakra, hogy elérjük a százszázalékos kezeltséget a csatornázás és a szennyvíztisztítás te rületén, realitássá válik. Eredménynek számít, hogy nőttek a felszín alatti vízkészletek, bár általában ez járulékos hatásként értékelendő, az viszont, hogy ezeknek a minősége is javult, már szoros összefüggésben van a jelentős ráfordításokkal. Úgy gondolo m, mindenképpen kiemelést érdemel, hogy ebben az időszakban indult el több mint 15 ezer úgynevezett tájsebnek a rehabilitációja, és 2002 óta, tehát a Medgyessykormány működését
