Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 4 (147. szám) - Beszámoló az Országos Rádió és Televízió Testület 2003. évi tevékenységéről, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület 2003. évi tevékenységéről szóló beszámolóról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - HALÁSZ JÁNOS (Fidesz):
2991 Elnök Úr! Tisztelt Ház! A z utóbb elhangzott kétperces hozzászólásra csak annyit, hogy részletesen indokoltuk, hogy miért nem vettük tárgysorozatba: alkalmatlanság miatt, a probléma megoldására alkalmatlan volt a javaslat, ezért azonban önmagában nem jelentkeztem volna, hanem Erdős képviselő úr korábbi megszólalására kívánok reagálni. Ha jól értem a helyzetet, Erdős képviselő úr ugyanazt produkálta itt, ami miatt vádolja a kereskedelmi és nem kereskedelmi műsorszolgáltatókat, nevezetesen, hogy sajátos megfontolásból olyan műsorokat sugároznak, amelyeket érdekesnek, izgalmasnak és a közönség épülésétől függetlenül hasznosnak látnak, erőszakot és így tovább. A Tilos Rádió műsora, mint az közismert, néhány száz ember számára volt érdekes és szokott érdekes lenni; nem attól vált országos an ismertté a sokak szerint botrányos kijelentés, hogy a Tilos Rádió néhány száz hallgatója hallotta, hanem néhányan politikai ügyet szerettek volna csinálni belőle, és azóta is fújják ugyanazt a néhány szerencsétlen, ügyefogyott és botrányos mondatot, ame lyet botrányosnak tartanak. A kereskedelmi televíziók ugyanezt csinálják, arra hivatkoznak egyébként, hogy világban megtörtént dolgokat mutatnak, a közönséget érdeklik az izgalmak, ráadásul az erőszak eléggé meghatározza a világunkat, tehát nem lennének ko rrektek, ha az erőszakról nem számolnának be. Nyilván a képviselő úr is úgy gondolja, hogy a mondat botrányos volt, tehát be kell számolni a botrányról, és el kell mondani, hogy ilyet nem lehet hallani; ugyanaz a technika, mint a kereskedelmi televízióknál , érdemes az ilyesmit számon tartani, ha az ember fölkap egy mondatot, fölkap egy ilyen elemet a valóságból, akkor érdemes átgondolni, hogy mivel használ többet a közönségnek, akkore, ha más úton intézi el a dolgot, vagy akkor, ha nyilvánosságot ad olyan kijelentéseknek, eseményeknek, amelyeket nem ítél úgy meg, hogy a nyilvánosság számára épülésül szolgálnak. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Újabb kétperces hozzászólásra megadom a szót Halász János képviselő úrnak, Fidesz. HALÁSZ JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ha már szóba került itt az elutasított két médiatörvényjavaslatunk, akár az üzemben tartási díj, akár a civil szervezetek jogorvoslatával kapcsolatosan, azt mondta Pető Iván, hogy ők indokolták, é s azt mondták, hogy nem tartották alkalmasnak, de éppen konstruktivitásról beszéltem. Mi letettünk egy javaslatot az asztalra, jeleztük, hogy nyitottak vagyunk ebben a kérdésben, ilyenkor talán nemcsak annyit kellene mondani, hogy az nem alkalmas és viszon tlátásra, hanem ha nem alkalmas, akkor mondják meg, hogy mi alkalmas, és legyünk abban partnerek. Nem tettek le ők az asztalra semmi olyat, ami ezt az ügyet megoldotta volna, mert nem akarták véleményem szerint ezt az ügyet megoldani, és ez nagyon nagy pro bléma. Mi indokolja még talán ezt a megjegyzésemet? Az EUjogharmonizációs ügyek kapcsán a médiatörvényt is módosítani kellett. Az előző ciklusban háromszor is beterjesztettük, akkori kormánypártiak, ezt a javaslatot, hogy EUjogharmonizáció címen, amit ke ll, vezessünk át a médiatörvényen. Az akkori szocialistaszabad demokrata ellenzék mindig elutasította a javaslatunkat, oda nem illő belpolitikai okokat fölhozva. El is mondták, hogy jogos, kell módosítani, de olyan belpolitikai és egyéb problémáik vannak, ami miatt nem adják a szavazatukat a kétharmados törvényhez. Akadályozták az európai jogharmonizációs elfogadást; ez egy jellemző magatartás volt önökre akkor. Amikor 2002ben változás történt, mi újra beterjesztettük - mert komolyan gondoltuk - egyéni ké pviselői indítványként az EUjogharmonizációs médiatörvénymódosításunkat, és akkor a Ház talán egyhangúlag elfogadta. Ez a különbség közöttünk, amikor médiatörvénymódosításról beszélünk. Leteszünk az asztalra javaslatokat, és komolyan gondoljuk, hogy vál toztatni kell a dolgokon, és ahhoz partnerek vagyunk, de önök nem partnerek hozzá, és még csak a saját javaslataikat sem mutatják be nekünk, ez nagyon nagy probléma.
