Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 4 (147. szám) - Beszámoló az Országos Rádió és Televízió Testület 2003. évi tevékenységéről, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület 2003. évi tevékenységéről szóló beszámolóról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - KOVÁCS GYÖRGY, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke, a napirendi pont előadója:
2971 (Az elnöki szék et dr. Deutsch Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) 2002 végén az ORTT neve szinte kizárólag a képernyőn megjelent piros és sárga karikákkal kapcsolatban tűnt fel a sajtóban. Ritkán tapasztalható, hogy egy törvény végrehajtása ilyen széles körű é s hosszan tartó véleménynyilvánítást váltson ki, ezért az ezzel kapcsolatos tapasztalatokat fontosnak tartom megosztani a tisztelt Házzal. Az ORTT eddigi munkája során kiemelt figyelmet szentelt a kiskorúak védelmét célzó szabályok szigorú betartásának. A médiatörvény 2002. évi jogharmonizációs módosítása nyomán bevezetett öt kategóriából álló klasszifikációs rendszer és az ahhoz kiadott, a minősítésnél irányadó szempontokat és a minősítés közlését meghatározó ORTTállásfoglalások megfelelő alapot teremtett ek a hatékony és széles körű hatósági fellépés számára. A kiskorúak védelmét célzó korhatárjelölés 2002. októberi bevezetését követő, az alkalmazkodást lehetővé tevő átmeneti időszak után a testület 2003tól kezdődően következetesen szankcionálta azokat a médiumokat, amelyek a műsorszámokat nem a jogszabály által előírt időpontban sugározták, vagy a műsort nem megfelelőképpen jelölték. A korhatárkarikák használata az első időszakban komoly ellenállásba ütközött, az ORTT irodájához számos, a piktogramokat ki fogásoló nézői panasz érkezett. A testület megbízásából készített felmérések azonban azt mutatták, hogy a jelzések bevezetését követő pár hónap elteltével a nézők többsége már nem tartotta zavarónak a karikák jelenlétét. A tisztelt Ház előtt levő beszámoló ban az ORTT saját munkatársai, illetve külső szakértők által készített elemző munkák is helyet kaptak. A testület az általa felügyelt szektor tevékenységének elmélyültebb ismerete érdekében időszakonként alapos piacelemzést végez, végeztet. Az országgyűlés i beszámolónkban összegzést adunk a piaci elemzés eredményéről. A tanulmány kiterjed bizonyos makroadatok vizsgálatára, reklámpiaci kiadások és azok reklámhordozónkénti megoszlásának alakulására, valamint az ezeket befolyásoló fogyasztói szokások közép- és hosszú távú előrejelzésére. Megállapítható, hogy az országos kereskedelmi televíziók a pályázatukban alulbecsülték a gazdasági növekedést, a reklámpiac várható növekedési tendenciáit. A hirdetési piac a várakozásokat meghaladó mértékben nőtt egészen az ez redfordulóig. 2003ban további jelentős növekedést realizált hazánk reklámpiaca, így a televíziós piacon állandósult a hirdetői túlkereslet. Azaz a két kereskedelmi csatorna, ami a televíziós hirdetési piac közel 90 százalékát birtokolja, nem tud több rekl ámot fogadni. A jelenségnek is köszönhető, hogy a két országos kereskedelmi televízió a várakozásokat megelőzve nyereségessé vált. A rádiós és televíziós piacon tapasztalható, javarészt felfelé ívelő gazdasági folyamatok mellett nehézségekkel küszködő, tal ajt vesztett szereplők is vannak. A médiumok e csoportjába tartoznak a körzeti műsorszolgáltatók. Nehézségük abból adódik, hogy amellett, hogy egy adott térség közéleti eseményeiről, regionális hírekről adnak tájékoztatást, fel kell venniük a hirdetésekért , a nézettségért folytatott harcot az országos műsorszolgáltatókkal, mely küzdelem nem sok sikerrel jár. A testület 2003ban a rádiós műsorszolgáltatással összefüggésben is számos kiemelkedő fontosságú döntést hozott. Ezek közül szeretném kiemelni, hogy a testület hozzájárult a Magyar Rádió Rt. 100 megahertzes országos URHfrekvenciasávban való 24 órás sugárzásához. Azonban a nemzetiségi műsorok helyzete további javításra szorul. A közszolgálati rádióban a parlamenti közvetítések sem jutnak el a legszéleseb b közönséghez. Éppen ezért a Magyar Rádió Rt. mint közszolgálati műsorszolgáltató jogosultságának további 7 éves meghosszabbításakor a testület arra kérte a Rádiót, hogy a kisebbségi műsorokkal, illetve a parlamenti közvetítéssel kapcsolatos problémákat or vosolja. Az ORTTnek az új technológiák megjelenésével új, az eddigiektől gyökeresen eltérő feladatokra, kihívásokra is fel kell készülnie. Az új digitális műsorterjesztési eljárások, elsősorban a digitális televíziózás megállíthatatlanul terjednek, és eze k megjelenése alapvetően befolyásolja a
