Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 4 (147. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - KOVÁCS KÁLMÁN informatikai és hírközlési miniszter, a napirendi pont előadója:
2954 Tegnap az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökével, Lomnici elnök úrral az ebíróságról beszéltünk, arról az elektronikus szolgáltatással segített bírósági működésről, amelynek révén Magyarországon például a tárgyalások, a tárgyalási menet nagyon nagy mértékben lerövidíthető lehetne, hiszen ma gyakori eset, hogy a bírósági eljárás, a tárgyalás során a bíró dokumentumot kér be például a földhivataltól, a cégbíróságtól, és ennek érdekében a tárgyalást kéthár om hónapra elnapolja. Abban az esetben, ha a bíróságok integrált információs rendszerének a kiépítését be tudjuk fejezni, ha a bírók a tárgyalás során ezeket az információkat elektronikus úton hiteles formában megkapják, akkor a tárgyalás éppen az állampol gárok érdekében lerövidíthető, a mostaninál lényegesen gyorsabban befejezhető. És sorolhatnánk tovább azokat a kormányzati és nem kormányzati szektorba tartozó lépéseket, amelyek mind az elektronikus ügyintézéshez, az elektronikus szolgáltatáshoz kapcsolód nak. Az önkormányzatok az Európai Uniótól is jelentős támogatást kapnak arra, hogy jövőre és az azt követő esztendőkben a saját szolgáltatásaik jelentős részét elektronikus úton bocsássák a fogyasztók, az állampolgárok rendelkezésére, megkönnyítve, kényelm esebbé téve ezzel az ügyintézést és egyúttal nagyon sok időt megtakarítva. Mindezek a fejlesztések, mindezek a lehetőségek Európaszerte komoly kihívást jelentenek mind a szabályozói, mind a szolgáltatói körben. Magyarországon 2001ben az információs társa dalom kiépítése szempontjából fontos döntés volt az elektronikus aláírásról szóló törvény megszületése. Ez megteremtette az elektronikus aláírás alkalmazásának alapvető feltételrendszerét, és meghatározta az ezzel összefüggő szolgáltatások körét. A törvény hatálybalépését követően nagyon sokan várták, hogy Magyarországon gyors fellendülésnek indul az elektronikus szolgáltatás, azonban meg kell állapítanunk, hogy a fejlődés üteme messze elmaradt a várakozástól. Talán egyetlen lényeges pozitív fejlemény, hogy 2003ban a minősített szolgáltatók megkezdték a hazai piacon a működésüket, hiszen kijelölésre kerültek az elektronikus aláírási termékek tanúsítására feljogosító szervezetek. Így ma már valóban nincsen akadálya annak, hogy teljes hitelű elektronikus doku mentumokat használjunk. Az Európai Unió is feltérképezte, hol tart most az elektronikus aláírás és az elektronikus aláíráshoz kapcsolódó szolgáltatások területén. 2003ban az Európai Bizottság részére készült szakértői jelentés megállapította, hogy az euró pai kép is nagyon összetett, nagyon sokszínű. Az egyik élen járó, most már európai ország, Észtország az, ahol egyetlen hitelesítésszolgáltató már több mint félmillió azonosításra is alkalmas kártyát bocsátott ki. Hazánkhoz hasonló mutatókkal rendelkezik H ollandia és egyébként Európa szinte legtöbb országa, ahol ugyanez a szám néhány tucatra tehető néhány nagy szolgáltató esetében. És tudunk olyan európai országról - például Franciaország, de sorolhatnám , ahol még senki nem rendelkezik minősített hitelesí tési szolgáltatási jogosítvánnyal, egyetlen tanúsítványt sem bocsátottak ki. Éppen ezért a nemzetközi példák is azt igazolták, hogy a széles körben való elterjesztés sikere nem csupán az állami szolgáltatások megjelenésén, az elektronikus ügyintézésen múli k, hanem nagyon komoly újabb szabályozási feltételek szükségesek. Az elektronikus ügyintézés mára Magyarországon sem ismeretlen folyamat és fogalom. A szolgáltatások körének bővítése nem csak üres papírra vetett ábránd, hiszen a magyar információstársadalo mstratégiában, a stratégia 19 koordinált, összefogott programjában több éppen ezzel a kérdéskörrel foglalkozik. Nem csak a jelen törvény módosítása, de számos egyéb, ehhez kapcsolódó törvénymódosítás, rendelet vetíti előre az elektronikus dokumentumok has ználatának szélesedő gyakorlatát. Hadd említsem meg az elektronikus számlát. Még kevesen figyelünk oda arra, talán a tudósításokban is kevés hírt kapott, hogy május 1jétől, az uniós csatlakozásunktól hatályba lépett az elektronikus számláról szóló rendele t, amelynek értelmében az elektronikus aláírással ellátott, adóigazgatási azonosításra alkalmas elektronikus számlák a papír alapú számlák teljes értékű megfelelőivé váltak Magyarországon. Ez a megoldás nagyon sok adminisztratív terhet vehet le az adófizet ők, a vállalatok, a vállalkozók válláról. Meggyőződésem, hogy hosszú távon a számlázás költségeinek a csökkentése, a számlák nyilvántartásának idő, hely- és költségigénye jelentősen
