Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 4 (147. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - SISÁK IMRE JÁNOS (MDF):
2947 Közmunka Tanács adja az emberi erőforrást, ami ezúttal 200 millió forintot jelent, és az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal 250 millió forintjával tulajdonképpen az anyagköltségekhez járult hozzá. Természetesen a pályázóknak is fontos szerepük van abban, hogy a köztereket akadályme ntesítsük. Két megyében, Baranya és JászNagykunSzolnok megyében mintaprogramot indítottunk, amelyet szeretnénk a későbbiekben elterjeszteni az országban. Külön szeretném felhívni a figyelmet azoknak a szociálisan hátrányos helyzetű embereknek a csoportjá ra, akiknek az üdülés, a pihenés gondot okoz. Széles körű társadalmi összefogásra, szociális érzékenységre szólítjuk fel a munkaadókat, az embereket. Támogatjuk is a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott üdülési csekk esetében a belföldi magá nszemély számára 53 ezer forint mértékig adómentességgel az üdülési lehetőségeket. Természetesen ahhoz a kiinduló gondolathoz kell visszatérnünk, amely azt mondja ki, hogy mindannyiunk számára fontos az esélyegyenlőség, és azt hiszem, ez a néhány mintaprog ram, egész pontosan az a négy mintaprogram, amit most említettem, azt igazolja, hogy komolyan gondoljuk, hogy együttesen, összefogással kell tennünk az esélyegyenlőség megvalósítása érdekében. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm. Ti sztelt Képviselőtársaim! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Sisák Imre frakcióvezetőhelyettes úr, a Magyar Demokrata Fórumból, “Flóriánnap, avagy hogyan ünnepeljük tűzoltóinkat?” címmel. Képviselő urat illeti a szó. SISÁK IMRE JÁNOS (MDF) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Május 4én egy rendkívül veszélyes, bátor és hősies, sokszor a testi épséget sem kímélő szakma képviselőiről, a tűzoltókról emlékezünk meg. A magyar állampolgárok közbiztonságérzetét a rendvédelmi sz ervezetek minden egyes tagja alapvetően meghatározza. Az utakon és sajnos egyegy bűncselekménynél azonnal szembetaláljuk magunkat az intézkedő rendőrségi dolgozókkal, míg a tűzoltók sokkal kevésbé látványos akcióit csak a káreseményt elszenvedő magyar áll ampolgárok érzékelik testközelből. A lánglovagok azok, akiket legszívesebben csak a laktanyák, tűzoltó szertárak falai között, gyakorlatokon vagy versenyeken, bemutatókon látunk szívesen. Csak a közvetlen káreseményt elszenvedő embertársaink azok, akik az égő házaknál, árvizeknél, természeti katasztrófák esetén vagy éppen egy közúti balesetnél szemtől szembe találkoznak Szent Flórián katonáival. A mai napon rájuk emlékezünk. Tisztelt Ház! Flórián, a tűzoltók védőszentje, a római hadsereg keresztény tisztje volt. Leszerelése után mint veterán, a mai Ausztria területén lévő Mantenben, Krems mellett élt. A Diocletianusféle keresztényüldözés idején a Lorchban bebörtönzött keresztények védelmére indult. Útközben az üldözők előtt fölfedte keresztény voltát. Ekkor a bíró megostoroztatta, majd a nyakába követ köttetett, és az Enns folyóba dobatta. Mindez 304. május 4én történt. Flórián már a XVII. század elején tűzpatrónus, a ház tűz elleni védőszentje volt, s a tűzoltók mellett más tüzes mesterségek, így a kéménys eprők védőszentjének is tekintették. Magyarországon a rendszerváltást követő évek elejétől mindig országos ünnepségeken emlékeztek meg Szent Flóriánról és a tűzoltótársadalom tagjairól, áldozatos munkájukat elismerve. Így volt ez 1990ben Budapesten, 1991ben Sopronban, 1992ben Szekszárdon, '93ban Pásztón, majd '94ben ismét Budapesten, a Flórián téren. 1995ben Veszprémben, '96ban Debrecenben, '97ban Szombathelyen, '98ban Székesfehérváron, 1999ben Miskolcon, 2000ben Kaposvárott, 2001ben Debrecenbe n, 2002ben Kiskunfélegyházán, legutoljára pedig, 2003ban Pécsett jöttek
