Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 4 (147. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - KORÓZS LAJOS (MSZP):
2945 Kettő is van. ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Kettő is van. (Kézi mikrofont helyeznek Korózs Lajos elé.) Köszönjük szépen. KORÓZS LAJOS (MSZP) : Nagyon szépen köszönöm a segítséget. Köszönöm a szót, elnök asszony. Holnap van az esélyegyenlőség világnapja. “Az esélyegyenlőség olyan, mint a szabadság, a biztonság vagy a demokrácia. Akkor értjük, érezzük igazán, ha hiányt szenvedünk belőle, ha nap mint nap azt tapasztaljuk, van, aki elveheti tőlünk.” - olvasható az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal honlapján. És ez így van. Az elmúlt 15 év nagy adóssága, hogy a különféle versenyhelyzetekben kivívható sikerhez nélkülözhetetlen harci szellemet követendő erényként tudta elismertetni a társadalommal, ennek egé szséges ellensúlyát azonban nem: az elesettekkel szembeni méltányosságot, a szolidaritást, a társadalmi befogadást, a másság tiszteletét. Ez a társadalom nem, vagy alig akarta tudomásul venni, hogy van, aki nem tud harci szellemben dolgozni, élni, mert nem teheti, mert lehet, hogy mozgássérült, és nem tud futóversenyen indulni, mert lehet, hogy vak, és nem tud esztergálni, mert lehet, hogy hallássérült, és nem tud telefonközpontos lenni. És lehet, hogy nem is érti, mi az a harci szellem, mert autista, vagy éppenséggel értelmi fogyatékos. A fentieket érzékelve a kormány komoly lépéseket tett annak érdekében, hogy az esélyegyenlőségi szemlélet beépüljön a kormányzati döntéshozatal rendszerébe, beépüljön az önkormányzatok, a helyi véleményformálók és a civil sz ervezetek gondolatvilágába. A kormányprogram legfontosabb üzenetének tartom esélyegyenlőségi ügyben, hogy a hatalomvezérelt vertikális igazgatást a több területre kiterjedő, horizontálisan együttműködő, demokratikusan áttekinthető közösségi szerepvállalás váltsa fel. Ennek érdekében jött létre az esélyegyenlőségi miniszteri poszt és az ez évben kialakított kormányhivatal. Számtalan jó kezdeményezés indult más tárcák közreműködésével, többek között a JIM, a Szolid program, a tolerancia az egészségért, a digi tális középiskola, a nemek közötti tolerancia elősegítése s a többi. Bár most már nem tudom, hogy melyik mikrofonom működik, inkább visszateszem az eredetit. Ezt csak a margó szélén jegyeztem meg. Néhány olyan rövidítés hangzott el itt a mondókámban, amely re, azt hiszem, egy mondat erejéig ki kell térni. Az egyik a Szolid program, a másik pedig a JIM, a Joint Inclusion Memorandum, ez az Európai Unió 2002ben meghozott döntése, amely arról szól, hogy a tagjelölt országokat is bevonva, a szegénység és a társa dalmi kirekesztődés elleni együttműködést összehangolja. Az együttműködés első lépéseként 2003 decemberére elkészült a társadalmi befogadásról szóló közös memorandum, amelyről szóltam, amelyben bemutatásra kerültek a társadalmi kirekesztettség területén je lentkező fő problémák, a legfontosabb kihívások és célkitűzések, valamint a jelenleg rendelkezésre álló eszközök és a tervezett főbb szakmapolitikai irányok. Taggá válásunkat követően hazánk is a jelenlegi tagállamokkal megegyező feltételekkel vesz részt a z együttműködésben. Ennek értelmében cselekvési terveket kellett készítenünk, ami folyamatban van, ennek határideje 2004. július 31. Meg kell említenem a foglalkoztatási minisztériummal közösen hirdetett, a nők munkaerőpiacra jutását segítő programot. Itt arról van szó, hogy támogatjuk a gyesről visszajött anyukák foglalkoztatását úgy, hogy mindkét félnek előnyös legyen; azt a kommunikációs programot, amelynek segítségével a beszéd- és hallássérültek könnyebben telefonálhatnak, amelynek lényege, hogy az inf ormáció a megértéshez szükséges formában érjen célba. Meg kell ugyan jegyezzem, hogy a hallássérült területen még van tennivalónk, dicséretes, hogy az elmúlt évben elkezdődött a jelnyelvi tolmácsszolgálat regionális kiépítése és a parlamenti közvetítések j elnyelvi tolmácsolása, de a hallássérült emberek a nagyvilág dolgairól is szeretnének tájékozódni, ezért fontos lenne, hogy főműsoridőben legalább egy hírműsort jelnyelven is
