Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 3 (146. szám) - A családon belüli erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - GUSZTOS PÉTER (SZDSZ):
2911 álló, jóravaló emberként tartja számon, és nem tudja róla, hogy ezeket a dolgokat rendszeresen elkövet i. Azt gondolom, épp ezért fontos főműsoridőben olyan kampányt csinálni, amely fölhívja a figyelmet ezekre a létező jelenségekre, bármilyen fájdalmas is számunkra az a tény, hogy ezek a jelenségek léteznek. Ez a törvény természetesen nem alkalmas a családn ak mint társadalmi intézménynek a meggyógyítására, de ahogy ezt többször el is mondtuk, nem is ez a célja, hanem kifejezetten a válságba jutott családok, a válságba jutott családok esetében a krízishelyzetek orvoslása, adott esetben életek, emberi sorsok m egmentése. Ebből a szempontból érdekes megvizsgálni azt, hogy ade lehetőséget a visszaélésre a jogszabály. Természetesen ad, mint ahogy minden jogszabály ad, azonban nem gondolom, hogy az lenne a tipikus eset, hogy a joggal való visszaélés valósulna meg. A civil szervezetek szerint a nemzetközi statisztikák azt mutatják, hogy ez nagyjából az esetek egy százalékában valósul meg, körülbelül úgy, mint az összes többi bűncselekmény esetében. Ha pedig ez igaz, akkor azt kell gondolnunk, hogy a távoltartó intézk edések bevezetésére, pláne a rendőri, azonnali intézkedésnek a bevezetésére valószínűleg akkor kerül majd sor, ha azt a krízishelyzet valóban indokolja. Én - még egyszer mondom, liberális képviselőként - nem vagyok annak a híve, hogy túlzott jogosítványoka t adjunk a rendőrségnek, de azért azt is gondolom, hogy meg kell tudnunk bízni a köztársaság rendőrségében. Elhangzott, hogy a család intézménye tekintélyének a rombolására alkalmas ez a javaslat. Ezzel kapcsolatban azt tartom fontosnak elmondani, hogy a c salád intézménye nagyon sokak számára nem a biztonságot, hanem sajnos a rettegést jelenti, illetve nagyon sokak számára nem azt a terepet jelenti, ahol másoknak a tiszteletet és a normális élet feltételeit megadhatják, hanem sokaknak azt a terepet jelenti, ahol a saját hatalmi vágyaikat kiélhetik, ahol a saját frusztrációjukat levezethetik. Pichler képviselő úrnak abban igaza van, hogy nem akkor kell oltani a házat, amikor az már leégett. Viszont azt gondolom, hogy a törvény kezdeményezőinek is igazuk van a bban, hogy ha ég a ház, akkor nem elég arról beszélnünk, hogy mit kellett volna tenni ahhoz, hogy ne gyulladjon meg. Ha ég a ház, akkor azonnali segítségre van szükség, rapid megoldásra, ami a krízist rövid ideig elhárítani képes, és lehetőséget ad a krízi sben szenvedő félként szereplő embereknek, hogy változtassanak a helyzetükön. Végezetül, ami nincs benne: én is nagyon fontosnak tartom - és ez nagyon súlyos probléma, az önkormányzatok, a kormányzat súlyos problémája lesz - az intézményrendszer megteremté sét, a tanúvédelem továbbfejlesztését, a menedékházak megfelelő kiépítését vagy a mediátori szerep kialakítását, amiről Béki Gabriella képviselőtársam beszélt, akivel nekem egyébként nincsen vitám, mert magam sem gondolom, hogy minden esetben végleges inté zkedést jelentene, és a család végleges leírását jelentené az, ha a távoltartó intézkedés bevezetésére szükség van. Szintén a NANE honlapján szerepel a hitek és a tévhitek, a tévhitek és a tények felsorolása között két nagyon érdekes dolog, és hogy pozitív végkicsengése legyen legalábbis részemről ennek a vitának, ezzel fejezném be. Azt mondja ez a civil szervezet a saját tapasztalatai alapján, tévhit az, hogy aki egyszer bántalmazó volt, az feltétlenül az is marad, mert tény, hogy egyes nyugati országokban a célzott egyéni vagy csoportterápia segítségével, amit gyakran kísér felfüggesztett börtönbüntetés - vagy tegyük hozzá: más szankció , a bántalmazó férfiak egy része képes felhagyni a partnerük elleni erőszakkal. S egy másik tévhit: aki egyszer bántalma zott nő volt, az az is marad. Ezzel szemben mondja ez az egyesület - én elhiszem nekik : tény, statisztikák igazolják, hogy az a nő, akinek sikerül végleg kimenekülni egy bántalmazó kapcsolatból, és szakszerű segítséget kap, többé nem megy bele egy újabb ilyen kapcsolatba, illetve ha kiderül, hogy újabb partnere is bántalmazó, már az első alkalom után kilép a kapcsolatból. Azt gondolom, azzal együtt, hogy ez a törvény, amiről beszélünk, elsősorban áldozatvédelmet céloz meg, természetesen előfordulhat, hogy pontosan ezek a rendelkezések lesznek azok, amelyek adott esetben családok meggyógyulását elősegíthetik. De ettől függetlenül az alapkérdést abban látom, hogy a krízishelyzetben lévő embereknek segítséget nyújt ahhoz, hogy a patriarchális
