Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 3 (146. szám) - A családon belüli erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz):
2891 azonnal megállapítható dolog lenne. Ennél sokkal nehezebb dologról van szó, a jog által sokkal inkább k örülbástyázott jogi fogalmakról van szó. Azután amellett, hogy ez a fogalom felsorolja, hogy kik között beszélünk családon belüli erőszakról, meghatározza ezeket a magatartásformákat. Azt szeretném javasolni - és be is nyújtottam ilyen módosító indítványt, és kérem, fontolják meg önök is , hogy nem büntetőjoghoz hasonló fogalmakkal kellene meghatározni a családon belüli erőszakot, hanem kifejezetten büntetőjogi fogalmakkal vagy szabálysértési kategóriákkal kellene meghatározni. Az én javaslatom az - és kér em az Igazságügyi Minisztériumot, hogy ezen gondolkodjon el , hogy meghatározott bűncselekmények megalapozott gyanújához kellene kötni azt, hogy családon belüli erőszakról beszélünke. Meghatározott bűncselekmények, úgymint például a testi sértés vagy a v eszélyes fenyegetés - ami egy szabálysértés , vagy az erőszakos közösülés, ezek megalapozott gyanúja már kiváltja azt, hogy a törvény rendelkezéseit lehessen alkalmazni. Tehát nem javaslom azt, hogy mindenféle bizonytalan és új szóvirágokkal körülírt maga tartásformákat írjunk le ebben a törvényjavaslatban, hanem használjuk az egyébként a rendőrség tagjai által is jól ismert büntetőjogi kategóriákat azzal, hogy ennek már a megalapozott gyanúja is elég ahhoz, hogy például beindulhasson a távoltartás intézmén yének az alkalmazása. A másik jogbiztonsági, alkotmányossági probléma sajnos éppen magával a távoltartó határozatnak a rendőrség által meghozható ideiglenes távoltartó határozatával van. Ez az intézkedés, hogy egy személyi szabadságot korlátozó kényszerint ézkedést, egy ilyen jelentős személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedést a rendőrség alkalmazhasson, szerintem súlyos alkotmányos aggályokat vet fel, és bizonyos értelemben visszalépést jelent az eddigi jogállami fejlődéshez képest. Korábban számos olyan büntetőeljárási kényszerintézkedés volt, amit a rendőrség vagy az ügyészség saját hatáskörében alkalmazhatott. Minden egyes ilyen kényszerintézkedés folyamatosan eltolódott a bíróság felé azzal, hogy igen, a bíróságot adott esetben, mondjuk, azonnali vagy három napon belüli döntésre is kell tudni az ilyen eljárásokban kényszeríteni - törvényhozási eszközökkel értettem. Tehát amikor a rendőr őrizetbe vesz valakit, majd ezt követően három nap múlva a bíróság elé kell hogy állítsa, akkor a bíró három nap on belül frissen eldönti azt, hogy például letartóztatjae vagy sem. Ugyanez a helyzet a távoltartó határozattal is, nem lehet megspórolni a bírósági döntést, nem lehet megspórolni azt, hogy ilyen jogállami megoldásokat alkalmazzunk. Tehát az én javaslatom meglehetősen radikális. Azt javaslom, hogy az ideiglenes távoltartó határozatról szóló teljes fejezet kerüljön hatályon kívül, és kizárólag a bíró által elrendelhető távoltartó határozat valósuljon meg. Ez egyébként nem jelenti azt, hogy ne lehetne gyorsa n dönteni, és nem jelenti azt, hogy ne lehetne akár rövidebb vagy hosszabb időre a távoltartó határozatot alkalmazni. Ha pedig ennek a feltételei nem adottak, akkor az Országgyűlés teremtse meg, hogy a bíróságon ezek a feltételek adottak legyenek. Végezetü l egy apróság, ami talán nem is jogbiztonsági szempont. Azt javaslom, hogy gondoljuk át, hogy a családon belüli erőszak fogalmába milyen személyi kapcsolatokat értünk. Egyetlenegy kifogásolható rész van. Úgy gondolom, hogy az a megfogalmazás, amely szerint a közös háztartásban időszakonként együtt élő más személyek is a családon belüli erőszak védelme alá tartoznának, egy olyan túlzás, amely egyrészt nem felel meg a család társadalmilag elfogadott fogalmának, másrészt jogilag teljesen bizonyíthatatlan, hogy mit jelent az, hogy időszakonként együtt élő személyek vonatkozásában el lehet követni a családon belüli erőszakot. Olvastam a NANE Egyesületnek, illetve a Habeas Corpusnak azt a véleményét, amely szerint az elutasított udvarlót is ebbe a körbe kellene so rolni. Tisztelt Képviselőtársaim! Természetesen az elutasított udvarló sem követhet el semmiféle erőszakot, de ez nem azt jelenti, hogy a család fogalmába kellene például ilyen kategóriákat suszterolni.
