Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 27 (145. szám) - A családon belüli erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvényjavaslat általános vitája - IMRE ZSOLT (Fidesz):
2778 átgondolatlan reklámhadjárat, amely csak egy irányból érheti el a célját. Ugyan valóban tudatosíthatja, hogy a családon belüli erőszak nem elfogadható, mélyen megvetendő módja a családon belüli konfliktusok feloldásának, de egyáltalán nem segít a bajbajutottakon a kiút megmutatásával, és mindezen túl elhinti a biza lmatlanság magvát a még egészségesen működő családi közösségekben. Ez pedig senkinek nem lehet a célja és az érdeke. Ami pedig szorosan csak az előterjesztést illeti: a jelenleg hatályos jogszabályainkból a családon belüli erőszak fogalommeghatározása hián yzik. Ugyanakkor valóban szükségesnek tartjuk és szükséges is ezen fogalom elhatárolása más erőszakos cselekményektől, tekintettel arra, hogy speciális alanyok között megvalósuló, bizonyos esetekben a büntetőjogi fenyegetettség szintjét el sem érő cselekmé nyről van szó. A javaslatban meghatározott fogalom egyrészt tehát behatárolja azt a személyi kört, akik között a családon belüli erőszak - tekintettel az anyagi, fizikai, érzelmi vagy jogi függőségi helyzetre - megvalósulhat, és egyben kitágítja azt azokra a személyekre is, akik nem hozzátartozói egymásnak, azonban rendszeresen, illetve időszakonként közös háztartásban együtt élnek, és ebben az időszakban megvalósul közöttük olyan magatartás, amely a javaslat értelmében családon belüli erőszaknak minősül. E zért is látjuk tehát helyesebbnek terminológiai kifejezésként a magánéleten belüli kifejezést. Az előterjesztők által használt családon belüli erőszak fogalom visszanyúl a büntetőjog fogalomrendszeréhez, ugyanakkor szociológiai és kriminológiai megközelíté st is tartalmaz. Éppen ezért nem felel meg a hatályos Btk. egyes fogalmainak, mert nem büntetőtörvényi tényállást, hanem élethelyzeteket kíván szankcionálni. Ilyen példának okáért a fenyegetés, fenyegetettség fogalma, a családon belüli személyi szabadságtó l való megfosztás, a zaklatás vagy az emberi méltóság, illetve a becsület rendszeres megsértése. Rendőr legyen a talpán, aki ezek alapján a helyszínen ideiglenes távoltartás elrendelését kezdeményezi. A hatályos magyar szabályozás ugyanis jelenleg nem tart almaz rendelkezést arról, hogy a családon belüli erőszakot elkövető személy a közös otthonából az általa elkövetett erőszak miatt eltávolítható legyen - ez a javaslat most erre tesz kísérletet. Véleményünk szerint, és többek véleménye szerint is nagyon szű k mezsgyén egyensúlyoz: a tulajdonhoz fűződő alkotmányos jog, valamint ezzel szemben az élet, a testi épség, a vagyonbiztonság azonnali védelmének prioritása határán. Az ideiglenesen korlátozó és távol tartó végzés ugyanis kötelezheti az elkövetőt a saját tulajdonú családi otthona elhagyására; szabályokat írhat elő az elkövető számára az eltartott gyermek láthatására; eltilthatja az elkövetőt attól, hogy a sértettel annak munkahelyén vagy az általa látogatott más helyeken kapcsolatba lépjen; kötelezheti az elkövetőt, hogy fizesse ki a sértett gyógykezelési, tanácsadási és a menedék igénybevételével kapcsolatos költségeit. A szándékkal, szeretném megerősíteni, természetesen egyet lehet érteni, a nemzetközi gyakorlatban is van erre példa, ezért is támogattuk a javaslat általános vitára való alkalmasságát a bizottsági ülésen. Csakhogy míg a nemzetközi gyakorlat hosszú évek során csiszolódott és alakult ki, most ez a javaslat mint derült égből a villámcsapás éri a magyar közjogi és társadalmi intézményrendszert, ezért a bevezetése kiszámíthatatlan és nehezen jósolható következményekkel járhat. Összességében tehát sajnos azt kell mondanunk, hogy a Medgyessykormányzat eddig vajmi keveset tett a családon belüli erőszak elleni nemzeti stratégia, teljes nemzeti straté gia megvalósítása érdekében. Az eddig ez irányba tett lépések koordinálatlanok és ötletszerűek voltak. Az előttünk fekvő javaslat és ennek elfogadása a megoldás irányába mutató kezdeti lépések szükségszerű, de nem elegendő feltétele, mert - hogy Arató képv iselő úr példájával éljek - nem elegendő a fuldoklónak csak mentőövet dobni, meg is kell őt tanítani úszni. Ahhoz pedig, hogy igazán továbbléphessünk ebben a kérdésben és ennek a megoldásában, az elkövetkezendő időben ennél sokkal többre lesz szükség mind a politika, mind pedig a civil társadalom szintjén egyaránt. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)