Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 27 (145. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. GÖNCZ KINGA egészségügyi, szociális és családügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz):
2746 Befejezésül pedig csak annyit, hogy a tavalyi tákiszfelmérés szerint az emberek 70 százaléka a magántőkétől várja az egészségügy megújulását, javulását, és nem az államtól. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorok ból.) (9.20) ELNÖK (Harrach Péter) : A kormány nevében Göncz Kinga államtitkár asszony válaszol. DR. GÖNCZ KINGA egészségügyi, szociális és családügyi minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen Mézes Éva ké pviselő asszony napirend előtti felszólalását. Elsősorban azt szeretném hangsúlyozni - s ebben egyetértünk , hogy az egészségügyben a magántőke bevonása, a privatizáció nem cél, hanem eszköz. Eszköz ahhoz, hogy a betegek jobb ellátást kapjanak, hogy Magya rországon hosszabb legyen a várható élettartam, hogy jobb legyen az egészségügyi ellátás. Természetesen mindannyian jobb egészségügyet szeretnénk. Az is probléma, ha azt gondoljuk, hogy mindenre gyógyír a privatizáció, a magántőkebevonás, mint ahogy az a végletes vélemény is nehezen elfogadható, hogy egyáltalán nem lehet beengedni az egészségügybe a magántőkét. Azt is tudnunk kell - ezek ismert tények , hogy az egészségügyben már gyakorlatilag másfél évtizede jelen van a magántőke. A körzeti orvosi ellátá s, a háziorvosi ellátás nagy része, a művesekezelések nagy része, a foglalkozásegészségügyi ellátás és - ahogy képviselő asszony is említette - a gyógyszertárak nagyon nagy része magánkézben van. Amit ebből a betegek észleltek, az valóban az, hogy barátsá gosabb a kiszolgálás a gyógyszertárakban, gyorsabban sor kerül rájuk és jobb az ellátáshoz való hozzáférésük. Ez a betegek számára, a betegek szemével nézve mindenképpen előrelépést jelent. Valószínűleg abban is egyetértünk, hogy a magánszférát úgy lehet b evonni az egészségügybe, a közszférát és a magánszférát úgy lehet együtt kezelni, ha ehhez megfelelő szabályozók társulnak, megfelelő garanciák vannak arra, hogy valóban a betegek érdekét és a jobb egészségügyi ellátást szolgálja mindez. A kórháztörvény - ami közben ugyan megsemmisítésre került - ezeket a garanciákat próbálta beépíteni és a köz érdekének a védelmét megfogalmazni. Valóban sokféle vélemény, állásfoglalás hangzott el az utóbbi egykét évben pró és kontra mindegyik oldalon, azt is hallottuk, ho gy a magánosítás egyfelől veszélyt jelent, azt jelenti, hogy a betegek terhei növekednek, és azt is hallottuk, hogy mindent ettől várunk. Valószínűleg valahol középen van az igazság. Azt mindenképpen le kell szögeznünk, hogy a kormány elkötelezett híve egy szabályozott versenynek ezen a területen, elkötelezett híve annak, hogy fent kell maradnia a társadalmi szolidaritásnak, a közfinanszírozás dominanciájának, valamint meg kell maradnia a kockázati közösség egységének is, ami biztosítja azt, hogy anyagi hel yzetétől függetlenül mindenki hozzájusson ahhoz az őt megillető egészségügyi ellátáshoz, amire szüksége van. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (Harrach Péter) : Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett TuriKovács Béla frakcióv ezetőhelyettes úr, Fideszfrakció. Felszólalásának címe: “A magyar föld, a magyar gazda védelmében”. Öné a szó. DR. TURIKOVÁCS BÉLA (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt két év alatt még nem lehetett eldö nteni, hogy a Medgyessykormány csak tehetetlenségből vagy szándékosan alakított ki olyan helyzetet a magyar mezőgazdaságban, a magyar vidéken, amelynek eredményeként a gazdák nagy tömegei mennek tönkre, és a vállalkozások jelentős része is válságba került . Két év alatt az agrártárca figyelmen kívül hagyott minden figyelmeztetést. Mindegy, hogy honnan jött a figyelmeztetés, a gazdáktól vagy a társas vállalkozóktól, valami megmagyarázhatatlan gőgtől vezérelve mindent lesöpörtek az asztalról.
