Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 26 (144. szám) - Borkó Károly (Fidesz) - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez - “Jól vagyunk, jól vagyunk... - viccelődtek a kolhozparasztok” címmel - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. NÉMETH IMRE földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter:
2666 Miniszter Úr! Bizonyára emlékszik a hetvenes években - amikor az ön főnöke hivatásszerűen éppen a Szovjetuniót hárította el - a közkeletű viccre. Brezsnyev elvtárs meglátogatja az egyik kolhozt; viccelődve kérdezi a kolhozparasztokat: “Na, hogy vannak, hogy vannak? - Jól vagyunk, jól vagyunk.” - viccelődnek a parasztok. (Derültség a Fidesz soraiban. – Egy hang az MSZP soraiból: Haha!) Valami hasonló helyzetben vagyunk mi is. A ma gyar mezőgazdaság jelen állapotában a miniszterelnök viccelődik, franciásan könnyed, elegáns, laza. Keményen dolgoznak rajta az adófizetők pénzén a külföldi tanácsadók; építik a miniszterelnök imázsát. Innen, a keleti végekről úgy látjuk, hogy más tennival ó is akadna. Például foglalkozhatna a miniszterelnök az embereket érintő gondokkal, az ország dolgaival; azzal, hogy lesze hol dolgozni a magyar vidék lakosságának, hogy biztonságban tudhatjáke munkájukat, otthonukat, családjukat. A közelmúltban jelent m eg a Népszabadságban Mészáros Gyula tollából “A mezőgazdaság sorsdöntő évei” című cikk. Ebben a szerző ezt írja: “Alig 50 milliárd forint, amiről az agrártárca saját hatáskörben dönthet.” Ez hát a soha nem látott forrásbővülés, a mezőgazdaság új aranykora, amit annyiszor, hogy mindenki megértse, lassan is elmondott ön is és a miniszterelnök is. (Dr. Géczi József Alajos közbeszól. - Kiss Péter: Nem sikerült, úgy látszik!) Ugye, most is viccelt a miniszterelnök? Bár ez a vicc véresen komoly, ráadásul a bőrünk re megy. Az ön főnöke megmentett egy disznót. De ki menti meg a magyar gazdálkodókat? Medgyessy Péter showműsorokban lép fel, külföldi tanácsadóival saját arculatát építi. De ki építi az országot? A miniszterelnökkel tanácsadók hada foglalkozik. De ki fog lalkozik az emberek gondjaival? Önök kormányoznak. Ugye viccelnek, miniszter úr? (Közbeszólás az MSZP soraiból. - Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Az interpellációra Németh Imre miniszter úr válaszol. DR. NÉMETH IMRE földművel ésügyi és vidékfejlesztési miniszter : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Láthatóan nehéz feladatot kapott a képviselő úr a frakciójától, miképpen lehet a miniszterelnök úr jó szándékú, szimbolikus lépéseivel és a költségve tés rideg valóságával párhuzamot állítani. Nekem, képviselő úr, az ön hozzászólása kapcsán a hetvenes évekből egy másik viccsorozat jutott az eszembe, a jereváni rádió hírei. (Arnóth Sándor: A zsemle problémája!) Ugyanis meglehetősen vicces az a lázas igye kezet, amiképpen a képviselő úr a költségvetést megpróbálta félremagyarázni. Ugyanis az említett idézet például, amit Mészáros Gyula cikkéből idéz, amely szerint az ezredfordulón - bár azt itt nem olvasta fel, de az írásbeli interpellációjában leírta, csak közben rájött a képviselő úr, hogy ezzel éppen az ellenkezőjét igazolja, ugye, az ezredfordulón - egyharmada volt a magyar gazdák támogatása az Európai Unióénak, jelenleg, 2004ben már a fele. Ez semmiképpen nem a szocialistaszabad demokrata kormány tevé kenységének negatívumát mutatja, hanem azt, hogy az önök tevékenységéhez képest (Taps az MSZP soraiban.) mi az, amiben sikerült előrelépni. (Arnóth Sándor közbeszól.) Úgy gondolom, hasonlóképpen furcsa a képviselő úrnak az a meglátá sa, amely szerint a társfinanszírozású költségvetési források vagy az európai uniós kasszából érkező támogatások nem is gazdatámogatások. Úgy gondolom, tiszta pénz az, amit a gazdák zsebre tehetnek, képviselő úr, és feketén fehéren bebizonyosodik, hogy az idei esztendőben 100 milliárd forinttal többet fognak zsebre tenni, mint az önök kormányzása alatt, négy évvel ezelőtt. (Taps az MSZP soraiban.) Az elmúlt napokban hallottam szintén egy felvetést a gazdák hitelezésével kapcsolatban, és sajnálom, hogy még a saját frakcióvezetőjüket is félrevezetik e tekintetben. Kár, hogy nem említette meg a gazdahitelt az Európaterv agrárcsatlakozási hitele kapcsán, ugyanis szeretném elmondani, hogy az akkor kiadott forrásokhoz képest most háromszor annyi kedvezményes hit elt kapnak. Tudom, rögtön önöknek a szövetkezetek jutnak eszükbe, hiszen minden második mondatukban az ő terhükre próbálnak meg állításokat tenni.
