Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 26 (144. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KISS PÉTER, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter:
2650 Miniszterelnök Úr! De ígérte ön azt is, hogy nem lesz gázáremelés. Ehhez képest két év alatt négyszer, összesen 40 százalékkal emelték a gáz árát. (Közbeszólás az ellenzéki padsoro kból: Így van!) Miniszterelnök Úr! Ígérte ön az otthonteremtési támogatások bővítését is. Ezzel szemben ma az Orbánkormány által kialakított támogatási rendszerhez képest rövidebb idő re, kevesebb hitelt, magasabb kamatra és magasabb havi törlesztésre vehetnek fel az emberek. Ráadásul az adókedvezményt is megnyirbálták. Miniszterelnök Úr! De ön ígért mást is! A szegényebb sorsú családoknak szociális bérlakásokat, egészen pontosan évi 8 ezer darabot. És mi a valóság? 2003ban 731 épült meg. Igen, jól hallották: 731! Még a tizede sem épült meg annak, amit ígértek. Miniszterelnök Úr! Miután nem ön fog válaszolni, feltételezem, Kiss Péter miniszter úr fog válaszolni, nyilván a válaszában maj d el fogja mondani, hogy de a nyugdíjasoknak megígért egyszeri 19 ezer forintot kifizették. Ez igaz. De arra kérem önt, miniszter úr, válaszában térjen ki annak a székesfehérvári nyugdíjasnak a levelére, aki ezt írta: “Mindnyájan örültünk a 19 ezer forintn ak. Jól jött a konyhára az a kis pénz. Csak az a baj, hogy azóta sokszorosan elment. A kormányváltás óta csak fűtésre 28 ezerrel, gyógyszerre 18 ezerrel, vízre, csatornára 17 ezerrel fizetek többet.” (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő letelt ét.) Miniszterelnök Úr! A székesfehérvári nyugdíjas várja az ön válaszát. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. A kormány részéről megadom a szót Kiss Péter Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter úrnak. Miniszter úr! KISS PÉTER , a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt láttam, hogy a képviselő úr mondatait a lelkiismeretfurdalás vezérli, hiszen egyetértve a kormány programjával, úgy értettem, hogy segítőle g sorolja azokat a pontokat, amelyekben közre kívánnak működni; ha már a kormányprogram elfogadásakor nem támogatták ezeket, most megpróbálják számon kérni rajtunk. Állunk elébe, négy év alatt mindegyik vállalásunkat teljesítjük. (Taps a kormánypárti padso rokban. - Közbeszólások az ellenzéki padsorokból, köztük dr. Áder János: Persze!) Nos, szeretnék a tények kedvéért visszatérni mind a tizenegy pontjára egyegy mondatban. A bérből és fizetésből élőkre vonatkozóan örülök az aggodalmának, hiszen azt a szót, hogy “munkás”, most hallottuk először az utóbbi tíz évben Orbán Viktortól, amikor megszervezték a munkástagozatukat. Ezt megelőzően a kormányzásuk időszaka alatt ugyanis erről, hogy bér, fizetés és munkás, nem esett szó. (Zaj. - Taps és közbeszólások a kor mánypárti padsorokból: Így van! - Közbeszólások az ellenzéki padsorokból: Járulékok! - Az elnök csenget.) Sőt, a párbeszéd intézményeit is megszüntették. Annyit tudok mondani bekiabáló képviselőtársaimnak (Az elnök csenget.) , hogy ha akkor is és most is fi gyeltek volna, akkor korántsem 400 ezer foglalkoztatásról volt szó, hanem 400500 ezer új munkahelyről. Fónagy képviselő úr bizonyára tudja, hogy egy változó világban, amikor munkahelyek DélkeletÁzsiába és máshova a gazdagabb Nyugatról is átvándorolnak az olcsó munkaerő után, nos, akkor ahhoz, hogy 200300 ezer új foglalkoztatás legyen, mint ami a kormányprogramunkban van, képviselő úr, több is kell, hogy létrejöjjön az új munkahelyekből, mint 400500 ezer, hiszen ilyen nagy változás esetén nagy a fluktuác ió a munkahelyeken. (13.50) Ennek az egyenlege egyébként, ahogy a munkaügyi miniszter úr szólt róla, most már plusz 100 ezer fölött van, ami, úgy hiszem, közel áll ahhoz, amit négy év alatt vállaltunk, hogy mintegy 200300 ezer új foglalkoztatást teremtünk meg. (Közbeszólások a Fidesz padsoraiból: Még egyszer