Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 20 (143. szám) - A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - GUSZTOS PÉTER, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2608 gondolok, hogy a posta logisztikai átszervezése úgy történt meg, hogy azt a nem elhanyagolható szempontot, hogy a teljes magyar postai szá llítás áthelyezése megtörténik a posta átszervezésével vasútról közútra egyetlenegy döntéssel, nos, lehet, hogy nem történhetett volna meg az, hogy egy ilyen súlyú döntést, amely egyáltalán nem volt tekintettel környezetvédelmi szempontokra, meg lehetett h ozni úgy, ahogy meghozták, vagyis tekintet nélkül a környezetvédelmi szempontokra. A másik eleme a környezetvédelmi törvény módosításának az a Pap János képviselő úr által szintén meglehetősen negatív megközelítésben tárgyalt zajügy volt. A zajcsökkentés é rdekében stratégiai zajtérképek, valamint erre épülő intézkedési tervek kidolgozásának kötelezettségét írja elő a nagyvárosi agglomerációkra és a forgalmas közlekedési létesítményekre ez a jogszabály. A Szabad Demokraták Szövetségének meggyőződése szerint helyes ez a cél, hiszen itt nem történik más, mint az, hogy ez a szabályozás egy új helyzetet, gyakorlatilag egy esélyegyenlőséget jelentő helyzetet teremt a környezeti zajra vonatkozó információkhoz való hozzájutáshoz. (Balsay István: Elméletileg!) Ez ped ig, azt gondolom, bekiabáló képviselőtársaim véleményével is minden bizonnyal megegyezik. A módosítás, ha a részleteibe is beletekintünk, tulajdonképpen pontosítja a jelenleg fennálló önkormányzati kötelezettségeket azzal, hogy nagyobb települések esetében ezeket a feladatokat a környezeti zaj tekintetében stratégiai zajtérkép és zajcsökkentési intézkedési terv formájában kell elvégezni. Ezért ezzel a törvénymódosítással a környezeti zaj kezelésére vonatkozó, az úgynevezett zajos irányelvben foglalt feladat okat az önkormányzatok részére a valójában már meglévő kötelezettségek zajterhelés kezelésére vonatkozó formáját kell meghatározni, illetve a részletes szabályozás kidolgozására történő felhatalmazást kell előírni. (11.50) Ahogy azt többen elmondták, és én is említettem korábban, a törvényjavaslat módosítja a természet védelméről szóló törvényt is. Ennek egyik legfontosabb pontja, hogy a természetvédelem alaptörvényében hozunk létre felhatalmazó rendelkezést az európai jelentőségű természetvédelmi területek kijelölésére. A módosítással az eddigi védetté, illetve fokozottan védetté nyilvánítás ténye mellett más természetvédelmi jogi státus is feltüntethető lesz a tulajdoni lapon, mint például a Natura 2000 területek, az ökológiai zöldfolyosók, amelyekre speci ális természetvédelmi rendelkezések vonatkoznak. És ahogy az korábban szóba került, a kártalanítási szabályokkal kapcsolatban is van egy fontos változás. A kártalanítási szabályok megalkotására vonatkozó felhatalmazó rendelkezés is módosul, és ennek az a c élja, hogy ne csak a földtulajdonosok, hanem a földet használók is igénybe vehessék a kártalanítást, így a tényleges károsult számára legyen rendelkezésre álló az igényérvényesítési lehetőség. Termé szetesen azt gondolom, hogy mindaz, amit Orosz képviselő úr ebben a tekintetben elmondott, miszerint itt fontos garanciális feltételeknek kell megfelelni az új jogi szabályozásnak, az természetesen igaz. Ebben egyetértünk. Itt a vezérszónoklat vége felé, m ár csak azért is, mert úgy hozta a sors, illetve a parlamenti szokásjog, hogy az előttem szóló képviselő úr a legnagyobb ellenzéki párt véleményét ismertette, és utána van lehetőségem felszólalni, még itt a végén szeretnék kitérni egy konkrét érvre, amely Pap János képviselő úr hozzászólásában többször elhangzott. A képviselő úr egyik alapvető állítása az volt, hogy a törvényjavaslatnak nem a jogharmonizáció, az EUjogharmonizáció a legfontosabb célja, hanem mindenféle más, ködös, nehezen megfogható vagy es etleg jól körülírható gazdasági lobbiérdekeknek a képviselete. Ezt többek között azzal kísérelte meg alátámasztani a képviselő úr, hogy azt mondta: a kormány, a kormány minisztere, a kormány államtitkára, vagy a környezetvédelmi bizottság ülésén is elhangz ott ez, az ott megjelent minisztériumi tisztségviselő nem mutatta be a vonatkozó irányelveket és a vonatkozó európai előírásokat. Na most, Pap János, aki legjobb tudásom szerint több időt töltött el a köztársaság Országgyűlésében, mint jómagam, és ezért jó val nagyobb törvényhozói rutinnal rendelkezik, bizonyára pontosan tudja, hogy egy törvényjavaslat szövegében a törvényjavaslat normaszövege és
