Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 20 (143. szám) - A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - SZALAY FERENC, az önkormányzati bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
2597 gondolom, az egyiket pótolni kell, a másikat pedig javítani. Mi az, ha nem lobbiérdek, ha ezek után a vadászható állatfajokat rendelet határozza meg? Ez vajon kinek az érdeke, i lletve miért nem lehet ezt törvényben szabályozni? Mint ahogy az sem érthető, hogy miért nem a természetvédelem határozza meg az ökológiai vízmennyiséget, és a vízügy biztosítja ehhez a vizet, tudniillik mind a ketten ehhez értenek a legjobban. Ha így tört énik annak idején, akkor talán soha nem következik be Bős. Azt hiszem, nem kell ecsetelni azokat a károkat, amelyek ebből keletkeztek. Az is furcsa, hogy a védetté nyilvánítást ezután rendelettel kívánják megoldani. Talán úgy lenne jó, ahogy eddig volt. Ál lamtitkár úr beszélt a natúrpark kérdéséről, ami a bizottsági ülésen is felmerült. Nem hiszem, hogy attól lesz valami natúrpark, ha a miniszter megengedi a használatát, viszont a fogalom a törvénybe még csak véletlenül se kerül be, tehát nem mondja meg, ho gy mi a natúrpark. Államtitkár úrtól természetesen el lehet fogadni azt, amit az előbb mondott, hogy mi a natúrpark, amely a határon átnyúlik - egyébként a nemzeti park is átnyúlik a határon , de a natúrpark ettől még nem lesz benne a törvényben. Attól, h ogy a miniszter megengedi a használatát, a natúrpark törvényi szabályozása még nem lesz meg. Néhány ember natúrparkot szeretne csinálni a Szigetközből, mert valljuk be, picit erről van szó, ezért szeretnék ezt a semmit érő mondatot a törvénybe betenni. Azt is sajnálattal kell megállapítani, hogy puhít a védett és a szigorúan védett kategórián is. Az sem érthető, hogy a gazdasági miniszter az ökológiai folyosó kijelölésénél miért jelenik meg, miért kellett őt ide bevonni a nyilvánosság és a civil szervezetek helyett. Mit keres itt a törvény helyett a több tucat rendelet, illetve miért nem mutatják be, hogy miről van szó? A hatályba léptetésnél tapasztalható kétnapos különbség - július 18. helyett július 20. - pedig a kapkodásra, az oda nem figyelésre, illetve ki tudja, hogy mire vezethető vissza. Nem hiszem, hogy a hatályba léptetésnél különbséget kellene tenni két nap miatt, és lehet, hogy pont péntek, szombat, vasárnapra esik ez a két, illetve így három nap. Az észrevételeinket, mint mindannyiszor, most sem vették figyelembe, így a törvényjavaslatot 11 igen szavazattal, 2 nem ellenében, 8 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartották mindazok, akik a lobbistáknak és a puhítóknak szeretnének eleget tenni a környezet- és a természetvédelem ellenébe n születő módosításnál. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (Harrach Péter) : Az önkormányzati bizottság előadója visszalépett a felszólalástól. A kisebbségi vélemény ismertetője Szalay Ferenc, a bizottság alelnöke. Képviselő úré a szó. SZAL AY FERENC , az önkormányzati bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Bizottságunk kisebbségi véleményeként elmondható, hogy a törvény bizonyos módosításával egyetértünk, már csak azért is, mert ú gy gondoljuk, hogy jogharmonizációs hiányosságokat pótol, illetve vannak olyan feltételek, amelyeknek a mai világban eleget kell tennünk. Azonban olyan módosítások is bekerültek a törvényjavaslatba, amelyek nem teljesen egyértelműek, illetve véleményünk sz erint túlzott lobbiérdekeket is szolgálnak, mint ahogy az az előbb is elhangzott. (11.00) A formai, illetve megfogalmazási hibák közé soroljuk az “elpusztult élő szervezet” kifejezést, vagy azt, hogy az elmúlt év őszén államigazgatási szervezeti egyszerűsí tés címén létrehozott bonyolult területi szervezetek államigazgatási feladatai a törvénytervezetben pontosítást igényelnének. Így a vízügyi hatóság vagy az igazgatóság megnevezéséről nem mondhatjuk, hogy teljesen konkrét módon tájékoztatja az ügyfeleket, n em feltétlenül ügyfélbarát. Fontos eleme a tervezetnek, hogy a környezetállapot értékelését az önkormányzatok számára kiszélesíti a stratégiai zajtérkép elkészítési feltételeit előírva, azonban úgy gondoljuk és valószínűsíthető, hogy ezt a feladatot az önk ormányzatok külön forrásokkal nehezen tudják majd ellátni, viszont valószínűsíthető, hogy alacsonyabb rendű jogszabályokkal tovább kívánják önök ezt
