Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 20 (143. szám) - Az európai részvénytársaságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - FONT SÁNDOR, az MDF képviselőcsoportja részéről:
2588 frakciók tagjait, hogy igen szavazatukkal segítsék hozzá, hogy ebből a törvényjavaslatból törvény jöjjön létre. Kicsit furcsa volt, mert hallottam a Fidesz vezérszónokát, aki azt mondta, hogy nincs jelentős kifogás, tehát gondolom, a Fidesz támogatja a törvényjavaslatot - most a címnél vannak apró problémák , aminek én örülök. Kicsit csodálkoztam, a költségvetési bizotts ág előadójától megtudtuk, hogy mégiscsak volt 4 ellenszavazat és 2 tartózkodás. Nem tudom, mi volt az oka azoknak az ellenszavazatoknak, lehet hogy azok a képviselők még nem tudták, hogy a törvényjavaslat jó Magyarországnak. De ha most a Fidesz vezérszónok ától megtudták, hogy a törvényjavaslat jó Magyarországnak, és ezért megszavazzák ezt a törvényt, akkor azt mondom, spongyát arra a 4 ellenszavazatra, felejtsük el azt a 2 tartózkodást, szavazzuk meg a törvényt. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormán ypárti padsorokból. - Szórványos taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (Harrach Péter) : Megadom a szót Font Sándor képviselő úrnak, az MDF vezérszónokának. FONT SÁNDOR , az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Á llamtitkár Urak! Látva itt az előttem szólókat, én is megváltoztattam az eredetileg tervezett hozzászólásom gondolatait, hiszen mind a képviselőtársainknak, mind pedig a Magyar Demokrata Fórum szakértői hátterének komoly munkát okozott az európai részvényt ársaságról szóló, mondhatni elég nyers törvény. Elnézést kérek a beterjesztőtől, hogy így illetem. A kezemben egy rövidebb, az asztalomon egy hosszabb elemzése is megtalálható a törvénytervezetnek, de engedjék meg - mondom, inspirálva az előttem hozzászóló któl , hogy ne a száraz megállapításokat olvassam és soroljam fel, hanem magához az európai részvénytársasághoz, ennek az alapgondolatához, egészen az Európai Unió alapgondolatáig jutva fejtsem ki a Magyar Demokrata Fórum véleményét. Való igaz, az előttem szólók már említették, hogy nem közvetlen a csatlakozás kötelező előírása szerint kellett ezt a törvénytervezetet megfogalmazni, már kvázi mintha tagok lennénk, úgy tekintjük magunkat, akkor viszont majd kell egy ilyen. Tehát ha jól tudom, az őszi, októbe ri dátum olvasható ki a kötelezőségből, de megelőlegeztük magunknak a tagságot, tehát úgy tekintjük, hogy kell nekünk is egy ilyen törvény. Ebben a tekintetben, előadótársaim jelezték, a tőke szabad áramlásának egy egyenes következménye a társulási törvény kiterjesztése és a részvénytársaságok most már európai jogszabály szinten való kezelésének következménye, hogy nálunk, Magyarországon is meg kell engedni ilyen típusú együttműködéseket. Vannak persze komoly feltételei is, hogy például 120 ezer euró alaptő kének azért kell lenni. Ez nem kis összeg a magyar tőkeviszonyokhoz képest. Közismert, hogy az Európai Tanács 2001ben fogadta el az európai részvénytársaság gondolatát, és ebből rendeletet alkotott, és ennek az egyik következménye egy kiegészítésként a mu nkavállalók bevonására vonatkozó irányelv. E logika mentén fűzi föl az előterjesztő a most benyújtott törvényjavaslatot. Mint említettem, a tőke szabad áramlásának kellemes következményeként említették, amiben Magyarország is részt fog venni. Itt nem mindi g csak a pozitív oldalát merem megemlíteni a tőke szabad áramlásának. Tudom, érzem, értem, hogy az Európai Unió miben gondolkodik, de nekünk, a Magyar Demokrata Fórumnak van egy fájó pont a tőke szabad áramlásában: tisztában vagyunk, hogy ez az értelmezés mit jelent, de eleinte, amikor az Európai Unió már létezett és tagállamai teljes jogú tagokként úgy működtek, ahogy jelenleg, a termőföld nem volt a tőke fogalmai között, tehát nem volt a szabad áramlás kötelezőségében. Magyarul: ennek a lefordított változ ata azt jelentette, hogy minden tagállam a termőföldre vonatkozóan nem kellett, hogy kötelezően előírja a tagállami más országból érkező vásárlónak a vásárlási lehetőség felajánlását. Amire aztán a most tíz csatlakozó ország odakerült, hogy végre talán a n agy bővítés létrejön, addigra - már a tárgyalási időszak alatt is