Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 20 (143. szám) - Az európai részvénytársaságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2581 részvénytársaság szervezetének megválasztására tehát egyetlen ország sem írhat elő korlátozó szabályokat. A rendelet egyik legnagyobb jelentőségű előírása, hogy lehetővé teszi az európai részvénytársaság székhelyének egyik tagállamból a másikba történő áthelyezését úgy, hogy ez nem jár a jogi személy megszűnésével, és nem igényli a fogadó államba n új társaság alapítását. A vállalkozás tehát a teljes belső piacon szabadon mozoghat, jogszabályi korlátok nem akadályozzák székhelyének megváltoztatását. A közösségi rendeletek természetéből következik, hogy fő szabály szerint azok előírásait a nemzeti j ogba átültetni nem kell és nem is szabad, sőt néha szigorúan tilos. Az európai részvénytársaság statútumáról szóló rendelet azonban önmagában nem tartalmaz minden szabályt egy sui generis társaság működéséhez. Éppen ezért a rendelet egyes kérdések eldöntés ét a társaság alapítóira, azaz az alapszabályra bízza, míg más kérdésekben a társaság székhelye szerinti tagállam részvénytársasági jogát, Magyarországon a társasági törvényt hívja fel alkalmazandó jogként. Néhány kérdésben azonban a rendelet kötelezi vagy felhatalmazza a tagállamokat kiegészítő szabályok megalkotására. E normákat tartalmazza a törvényjavaslat első része, amely többek között kijelöli a cégbíróságot mint kompetens hatóságot az európai részvénytársaság ügyeiben történő eljárásra, rögzíti az a lapítás és a székhelyáthelyezés során a kisebbség- és hitelezővédelmi szabályokat, a társaság irányító szerveire vonatkozó néhány előírást, és a székhelyáthelyezéshez kapcsolódó speciális számviteli szabályokat. A törvényjavaslat beiktatja a cégtörvénybe a z európai részvénytársaságra vonatkozó különleges szabályokat is. A törvényjavaslat társasági jogi és cégjogi rendelkezései tehát csak a közösségi rendelettel együtt, azzal összhangban értelmezhetők. A javaslat második részét képező kollektív munkajogi sza bályok azonban a 2001/86. EKirányelv előírásainak megfelelően önállóan rendezik a munkavállalóknak az európai részvénytársaságban, illetve annak alapítása során érvényesülő tájékoztatási, konzultációs és részvételi jogait. (9.40) Az irányelv és ennek alap ján a törvényjavaslat elsősorban azt kívánja meg az alapító társaságoktól, hogy a munkavállalói képviselőkkel kötött megállapodásban rögzítsék a munkavállalókat a létrejövő európai részvénytársaságban megillető kollektív jogokat. Az irányelv részletesen me ghatározza a munkavállalói tárgyaló testület megalakításának szabályait és a megkötendő megállapodás tartalmát. Arra az esetre, ha az alapító társaságok igazgatósága és a munkavállalói képviselők között megállapodás nem jön létre, a tagállamoknak az iránye lv részletes előírásait követő kiegészítő szabályokat kell alkotnia, amelyek megállapodás hiányában, de akár a felek ilyen tartalmú megállapodása alapján is alkalmazásra kerülhetnek. A közösségi szabályok célja, hogy a munkavállalókat az alapító társaságok ban megillető jogok szintje az európai részvénytársaság létrejöttével ne csökkenjen. Ezt az irányelv szigorú szabályokkal, a rendelet pedig annak előírásával segíti elő, hogy az új társaság bejegyzésére csak a tájékoztatási, konzultációs és részvételi jogo k megfelelő rendezése után kerülhet sor. A törvényjavaslat a munka törvénykönyvével és az e javaslathoz hasonló szabályozást tartalmazó európai üzemi tanácsról szóló törvénnyel összhangban az üzemi tanácshoz telepíti az általa szabályozott munkavállalói jo gok gyakorlását. Az európai részvénytársaság Magyarországon foglalkoztatott munkavállalóinak a törvényjavaslat által nem érintett jogaira és kötelezettségeire a munka törvénykönyve rendelkezései az irányadóak. A törvényjavaslat tartalmaz néhány technikai j ellegű szabályt a polgári törvénykönyv és a csődtörvény gazdálkodó szervezet fogalmának kiegészítésére, valamint a jogbiztonság érdekében pontosítja az adótörvények és a számviteli törvények egyes rendelkezéseit is. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat tehát az európai részvénytársaságról szóló két közösségi jogszabály alkalmazásához szükséges törvényi szabályozást igénylő belső jogi normák
