Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 20 (143. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. BŐHM ANDRÁS (SZDSZ):
2575 Mostani felszólalásomban a magyarországi városok helyzetével szeretnék foglalkozni a csatlakozás kapcsán. Az akadályok közül van, amelyik minden európai nagyvárost érint, van, amelyik speciálisan magyar probléma. A szuburbanizáció jelensége például é ppúgy gond Milánóban vagy Dublinban, mint nálunk. A lakótelepek problémája akut Ljubljanában és Varsóban is. A főváros és az agglomeráció viszonya vitatott Bécsben és Prágában egyaránt. A motorizációs robbanás közlekedési és környezeti ártalmai pedig szint e kivétel nélkül mindenütt azonosak. A hasonló gondokra közös megoldást kell találnunk. Budapest katalizálja azt a kezdeményezést, amely az uniós források városi gondokra való fokozottabb fordítását akarja elérni az új pénzügyi szakaszban, 2007től. A váro sokért lobbizó, úgynevezett Budapesti Klubhoz már csatlakozott Párizs, Strasbourg, Berlin, Brüsszel, Varsó és Karlsruhe is. Pozíciónkat erősíti, hogy 2004re Budapestet választották meg az Európai Fővárosok Uniója elnökének. A Budapestmodellként számon ta rtott liberális várospolitika elve és gyakorlata magában foglalja a szociális és városrészmegújító épület- és tömbrehabilitációt, az átfogó infrastrukturális programokat, amelyek a helyben lakók és dolgozók környezetének megújítása mellett további magáner ős beruházásokat vonzanak; olyan pályázati rendszert, amelyben minden szereplő felelős döntést hoz, és arról dönt, amihez megfelelő információja van; a díjazás és díjkompenzáció kettősségét, a társadalmi igazságosságot szolgáló fogyasztásarányos díj és a r ászorultság alapú támogatás, szóval a piaci gondolkodás és szolidaritás egyidejű érvényesítését, a kultúra közhasznosítását, az önszerveződések támogatását, az egészségügy és a szociális szféra szerkezeti átalakítását és szolgáltatási megújítását. Budapest a környezetvédelemben lép nagyot, 2010ig százszázalékosra növeljük a tisztított szennyvizek arányát. 2005 végéig modernizáljuk a rákospalotai hulladékhasznosító művet, a szelektív hulladékgyűjtés európai normái szerint újabb hulladékszigetek kerülnek elh elyezésre. A városrehabilitáció is új szakaszba lép az idén. A városrehabilitációs program az elmúlt években 2530 milliárd forint értékű épületfelújítást ösztönzött. Az új konstrukció már képes lesz az EUtámogatások hatékony bevonására is. Budapest, ha n yerni akar a középeurópai városok versenyében, jobban alá kell hogy húzza különleges értékeit és lehetőségeit. Persze, illúzió azt gondolni, hogy mindenben a legjobbak leszünk, de igenis, vannak jelentős tartalékaink, amelyek európai szemszögből is figyel emre méltóak. Ha csak egyetlen területet, a kultúrát említem, Budapestnek már most meg kell fogalmaznia, mi az, amiben egyedibb, izgalmasabb, mint Prága vagy Bécs. Kiugrást jelenthet az ifjúsági kultúra erősítése, a Sziget Fesztivál, a Budapest Parádé és t öbb ifjúsági nagy rendezvény. Tíz nap múlva az Európai Unió tagjai leszünk. El kell tudjuk érni, hogy a városok speciális ügyei az uniós együttműködés kiemelten fontos területeivé váljanak. A mezőgazdasági termelők támogatása rendkívül fontos dolog, és a m agyar uniós képviselőknek mindent meg kell majd tenni a magyar agrárium érdekében, de azt szeretnénk, ha a városlakók problémáinak megoldására is legalább ennyi pénzt és energiát fordítana az Unió. A most csatlakozó országok nagyvárosainak, így Budapestnek is azért kell lobbiznia, hogy igényeik, elvárásaik beépüljenek a 2006 utáni kohéziós szabályozásokba. Az unió ma még nem foglalkozik érdemben a lakótelepek időzített bombájával. A döntéshozók talán azért nem érzik ez utóbbi probléma jelentőségét, mert Nyu gatEurópában a városi lakosságnak csupán 3 százaléka él lakótelepen, a most csatlakozó országokban viszont minden harmadik városlakó panellakásban él. Sokat kell harcolnunk érte, de jó esély van rá, hogy a nagyvárosok közös erővel uniós forrásokat szerezz enek a lakótelepek rehabilitációjára, így a fűtéskorszerűsítésre, a házak szigetelési problémáinak megoldására. A városi tömegközlekedést sem veszi eléggé figyelembe az Unió támogatási politikája. Az uniós tagságnak és a liberális városépítésen nyugvó min őségi megújítási (Az elnök a csengő
