Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 7 (141. szám) - “Értékteremtő nyugdíjasok – Értékvesztő kormányzat” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. KATONA BÉLA (MSZP): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár:
2460 Az első, bízom benne, hogy amikor kimegyünk a patkón kívülre és beszélünk ezekről a dolgokról, akkor azért mindannyian kevésbé az egymással szembeni ellenkezést, sokkal inkább a nyugdíjasok iránti felelősséget gondoljuk a gondolataink mögött, illetve cselekszünk ennek megfelelően. (14.10) Ezt azért tartom fontosnak, mert láthatóan azért ezekben a kérdésekben olyan pontoko n is vita alakult ki, amely pontokon nem lett volna szükségszerű, hogy vitázzunk egymással. Nem vitatkozom azzal a megközelítéssel, amely úgy hangzott mind ellenzéki, mind kormánypárti oldalról, hogy persze akik kormányon vannak, azoknak van lehetőségük me gvalósítani elképzeléseiket, javaslataikat. Persze én hozzáteszem, hogy az a felelős ellenzéki magatartás, ha valaki olyan javaslatot tesz ellenzékiként, amit majd kormányon meg tud valósítani - ha sor kerül rá valaha. Én azt kérem, hogy a jelenlegi ellenz ékben lévők olyan javaslatokat tegyenek, amelyek, ha valamikor majd esetleg kormányra kerülnek, megvalósíthatónak tűnnek - a mi 13. havi nyugdíjra vonatkozó javaslatunk ilyen. Szeretném azt is elmondani, hogy amikor itt szavazatvásárlással vádolta némelyik ellenzéki hozzászóló - most legutóbb például a képviselő asszony - a kormánypártokat az 53. heti nyugdíj májusra történő előhozása miatt, akkor azt gondolom, hogy óvatosabban kellene fogalmazni. Magyarországon jelen pillanatban szavazatvásárlási ügyben eg yetlenegy okkal megtett kijelentése lehet bárkinek, ez pedig egy jogerős bírósági végzés, ez egy fideszes képviselő kampányában történt szavazatvásárlást marasztalt el, nem pedig MSZPst. (Taps az MSZP soraiban.) A következő, amit szeretnék megemlíteni: h ivatkoztak mind a vezérszónok, mind pedig mások az aláírásgyűjtés kapcsán - hogy is mondjam , hogy mit szeretne a Fidesz vagy mit gondol a Fidesz. Mindannyiunk számára nyilvánvaló, hogy amit a Fidesz ennek a nemzeti petíciónak nevezett röpiratnak az aláír ásgyűjtésével el akar érni, az nem más, mint az, hogy állampolgárok a nevüket adják ahhoz, hogy a Fidesz korlátlanul felhasználhassa az ő nevüket és lakcímüket. Ez pontosan le van írva a kiadványban, pontosan lehet látni (Dr. Mátrai Márta: Hazugság!) , ezér t örülnék annak, ha ezt nem hallgatnánk itt el, és nem arról beszélnénk, hogy a célokkal egyetérte valaki vagy sem. Mindenki tudja, hogy e célok megvalósítása olyan költségvetési igénnyel bír, amelynek a realitását egyelőre senki nem tudta bebizonyítani, hogy rendelkezésre állna ez az összeg. Ebből következően tehát a valóságos tartalmát ítéljük meg ennek a röpiratnak. Ha biztonságról beszél valaki, akkor úgy vélem, hogy a biztonságról beszélésnél nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a '98as döntést, ami t itt már többen megemlítettek a mai napon, nevezetesen: amikor a törvénymódosítással került megváltoztatásra, az, hogy a következő évben mennyi is lesz a nyugdíjasoknak a járandósága - és ezt természetesen az utóbb polgári koalíciónak nevezett parlamenti többség tette meg a törvény módosításával. És akkor már csak két dolog maradt nekem hozzászólásként, összefoglalóban. A tisztelt ellenzéki képviselők most úgy beszélnek áremelkedésekről, mintha '98 és 2002 között nem lett volna Magyarországon gázáremelés. (Lázár Mózeshez fordulva:) Képviselő Úr! Ön pontosan tudja, hogy '98 és 2002 között Magyarországon 24 százalékos gázáremelés volt, az önök által Orbánkormánynak nevezett kormány idején olyan módon történt a gázáremelés, hogy önök azt mondják, hogy önök ot t tartották az árakat az infláció alatti szinten. Kétszer 12 százalékkal emelték a gázárat, úgy próbálva beadni, hogy 6 százalékkal emelik. 24 százalékos gázáremelés volt az önök döntésének eredményeképpen. És szeretnék arra is kitérni, hogy nagyon sajnálo m, hogy a mai ülésnapunknak a kezdeményezője, Áder János, miután a vita kezdetén mintegy tizenkétszer közbeszólt az MSZP vezérszónokának a felszólalása elmondása közben, arra már nem maradt sem energiája, sem ideje, hogy megvárja a vita végét, hogy vajon m it fog hozni a parlamenti vita abban a kérdéskörben, amit ő kezdeményezett. Remélem, hogy a jegyzőkönyvből át fogja tanulmányozni a vitának az eredményét.
