Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 6 (140. szám) - A helyi önkormányzatok 2004. évi új címzett támogatásáról és az egyes címzett támogatással folyamatban lévő beruházások eredeti döntéseinek módosításáról, valamint a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. tö... - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. PAP JÁNOS (Fidesz):
2332 ELNÖK (Harrach Péter) : Pap János képviselő úr tízperces felszólalása következik. D R. PAP JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Sajnálom, hogy nem bírtam egyet várni, de az előjelek azt mutatták, hogy itt még sok kétperces van. Tisztelt Államtitkár Úr! Az első részét elmondtam, ami azt indokolja, hogy ez végül is egy irreális gondolat, hogy önök nem támogatják a második ütemet. A dolognak ez azonban csak az egyik része. A másik és sajnálatosabb része a következő, és akkor ismét együttgondolkodásra szeretném önt hívni és arra, hogy igencsak fontolja meg azt a jav aslatot, ami ebben a törvényjavaslatban szerepel. Nevezetesen, a következőt szeretném öntől kérni és egyúttal kérdezni, és ha már közös indítványt be tudtunk adni, kormánypárti képviselő úr, akkor szeretném, ha ön pedig ebben azt látná, hogy valóban egy vá rosért, illetve egy térség kórházáért nem lobbizunk, hanem talán a jogos jussot kérjük. Tisztelt Államtitkár Úr! A következő helyzet állt elő: önök azt mondják, hogy a következőkben 15 százalék az önrész, amit egyegy önkormányzatnak vagy egyegy címzett é s céltámogatásra pályázónak be kell mutatni. Ha Mosonmagyaróváron önök nem sietnek a város segítségére, akkor egy olyan beruházás valósul meg, amit - egyébként most teljesen mindegy, de azért lényeges megemlíteni - az Orbánkormány ítélt meg, hogy 25 száza lékot fog vállalni a város. Tisztelt Államtitkár Úr! Ezt nem bírja elviselni Mosonmagyaróvár. Az először vállalt 150 millió forint helyett mára 400 millió forintot tett be a város a kórház rekonstrukciójába. Előállt egy olyan helyzet, hogy a rekonstrukció folytatása közben olyan előre nem látott, nem várt, de kijavítandó problémák léptek fel, ami újabb 300 millió forintot kíván, igényel. Ehhez képest az a 35 millió forint, amellyel önök szeretnék segíteni Mosonmagyaróvárt, semmire nem jó, semmire nem elég. Természetesen ismerem azt az érvelést, azt a véleményt, hogy a 35 millió forint a semminél több. Igen, államtitkár úr, a semminél valóban több a 35 millió forint, csak jelzem, hogy Mosonmagyaróvár oly mértékig eladósodik, ha még ezt a 300 millió forintot n eki kell kigazdálkodni, ami a működését veszélyezteti. Azt gondolom, ebben a helyzetben, amikor valóban az ott élők is úgy tapasztalják, hogy ez az első ütem a rekonstrukcióban olyan á llapotokat, olyan helyzetet teremtett, ami példaértékű és a mai kor követelményeinek megfelel, akkor talán 300 millió forinttal nem kellene ezt a rekonstrukciót veszélyeztetni. Én abba is bele tudok nyugodni, és gondolom, kormánypárti képviselőtársam, polg ármester úr is bele tud nyugodni, hogy amennyiben ezt a 300 millió forintot önök tudják finanszírozni, vagy ennek legalábbis egy nagy részét, akkor az ember könnyebben viseli el azt, hogy jó, 2004ben nem indult el a rekonstrukció, de 2005ben el tud indul ni. Azt gondolom, államtitkár úr, hogy minden ilyen nagyobb horderejű címzett és céltámogatásnál - hiszen az összes, amit önök elutasítottak, fontos cél és cím - annyi tartaléka minden kormányzatnak kell hogy legyen, hogy az ilyen nem várt, úgynevezett vis maior eseteket tudja kezelni, és tudjon az önkormányzatok segítségére sietni. Arra kérem önt ismét és újra, hogy legyen a kormány gáláns, és támogassa azt a módosító indítványt, amit közösen nyújtottunk be. Természetesen, ha ezt nem teszi meg a kormány, a kkor mindent megteszünk - gondolom, polgármester úr segítségével , hogy lobbizzunk mellette, de tegnap már volt egy savanyú szőlő, amikor másképp szavaztak. Tudom, hogy jobb az, ha a kormány megfontolja és úgy látja, hogy ez valóban egy jó cél és támogata ndó cél, hogy kormánytámogatással menjen át, és azt gondolom, hogy az ott élők megelégedésére fog ez szolgálni, és kicsit azon az önkormányzaton, ami megint csak nem magától került abba a helyzetbe, amibe került, segít a kormány, és kihúzza abból a kátyúbó l, amibe nem önmagától került. Kérdezem azért így, a beszédem befejezése végén államtitkár úrtól, hogy valami remény vane arra, hogy a 10 százaléknál nagyobb támogatásban részesüljön Mosonmagyaróvár, és valamelyik
