Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 6 (140. szám) - Bejelentés a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2003. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat határozathozatala során megismételt felesleges... - Az Országgyűlés és a kormány európai uniós ügyekben történő együttműködéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. SZÁJER JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2275 jogosítványokkal, el is fogadta. A Tanácsban azonban nem kaptunk ehhez támogatást, tehát a kormá nynak azt a 24 embert nem sikerült meggyőznie, annak érdekében, hogy ezen a területen előremozduljon. Tudomásunk szerint nem is vett részt ebben a vitában, és így a végén, amikor a Tanács és az Európai Parlament alkudozott arról, hogy mekkora legyen ez a v égösszeg, nem 600 millió lett ez az összeg, hanem pusztán 100 millió. Tehát ez a példa is jól mutatja, hogy annak, hogy a Tanácsban a kormány milyen álláspontot képvisel, mennyire van kötve ahhoz, amit valaki kívülről, adott esetben az ország népképviselet ét megjelenítő parlament a számára kiszab, annak igenis van nagyon gyakran anyagi jelentősége. Hozzáteszem egyébként, miniszter úr arról beszélt, hogy az, hogy ha megkötik egy kormánynak a mandátumát, az nehezíti annak a kormánynak a tevékenységét, ugyanak kor ennek lehet egy másik következtetése is: abban az esetben, ha nem megkötik, de valamilyen irányt kijelölnek számára, az a kormány tud maga mögé mutogatni a Tanácsban is, mint ahogy ez Dánia esetében rengetegszer elő is fordult, ahol nagyon erős a jogos ítvány. Hozzáteszem, nem azt szeretnénk, hogy a dánhoz hasonló erős jogosítvány legyen, mert az valóban merevvé teheti a rendszert. Azonban az, hogy a kormány adott esetben a tanácsi tárgyalásokon, amikor már kifogytak az érvei, ne maradjon neki még esetle gesen az, hogy vissza kell menni és konzultálnia kell a parlamenttel, vagy valamilyen módon érvényesítenie kell a parlament akaratát is, ha az megszabott számára valamilyen irányokat, az elfogadhatatlan. Ráadásul egy olyan kormányunk van - tisztelet a kivé telnek , amely éppen a nemzeti érdekek képviselete tekintetében szenvedett súlyos károkat, illetőleg volt gyenge, például a koppenhágai tárgyalások idején. Egy olyan kormány van, amelyben éppen ezért mi, fideszes képviselők a magunk részéről nem bízunk me g száz százalékban, hogy a magyar nemzeti érdekeket megfelelő módon fogja képviselni. Szeretnénk biztosítékokat erre, és ebben a tekintetben a megfelelő megoldás az európai uniós ellenőrzésnek és meghatározásnak a módszere. Éppen ezért alapvetőnek tartjuk, hogy az Országgyűlésnek az integrációs bizottsága rugalmas módon a fontos kérdésekben, tehát az uniós csatlakozás tekintetében fontos kérdésekben meghatározhasson irányokat a kormány számára, és a kormány ettől csak indokolt esetben térhessen el. Vagyis c sak akkor térhessen el, ha megfelelő módon indokolni tudja. Elfogadhatatlan és elemezhetetlen számunkra az az álláspont, amely a törvényjavaslatban szerepel, amely azt mondja, hogy a kormány a parlament álláspontjának alapul vételével jár el egyik ponton, viszont ha kétharmados törvényekről van szó, akkor pedig indokolt esetben térhet el. Ennek a két paragrafusnak a szerkezeti elemzése, egymás mellé tétele azt mutatja, hogy ebben a tekintetben ez súlyos veszélyhez vezethet, hiszen nem indokolt esetben is el térhetne a kormány az egyszerű többséggel elfogadott törvények esetén a kormány álláspontjától. Hozzáteszem, hogy a tárgyalások korábbi stádiumában, amíg a kormány ezt a maga részéről nem rúgta fel, a Fidesz a kompromisszumok legvégső pontjaként el tudta v olna fogadni az alapul vételre vonatkozó szabályt. Azonban, miután a kormány végig, gyakorlatilag háromszor meghiúsította a parlamenti pártok egyetértését ebben a kérdésben, ezért az a benyomásunk, hogy a kormány nem akar törvényt, betegesen irtózik attól, hogy a parlament bármilyen módon ellenőrzést gyakoroljon az ő tevékenysége fölött. Hiszen mi lesz annak a következménye, ha ezt a törvényt most nem fogadjuk el? Az lesz a következménye, hogy marad a parlamentnek a jelenlegi rendszere, a jelenlegi eljárás, ahol a parlament bizottsága működik, ahova be lehet idézni minisztereket, a parlamentben kérdéseket lehet feltenni írásban és szóban különböző minisztereknek, de mindenképpen valamilyen módon korlátozottan, a hagyományos kancelláriaiminiszteri rendszerbe n történik a parlament ellenőrzése, és ilyen módon a parlament hatásköréből kikerül ez a javaslat. Ha viszont elfogadnánk ezt a törvényt, akkor véleményem szerint és a Fidesz véleménye szerint nem lépnénk előrébb. Nem lépnénk előré bb, hiszen megszületne ugyan az alkotmányban előírt törvényjavaslat, de ez nem biztosítana elegendő jogosítványt a parlament számára az ellenőrzéshez, és ki tudnánk pipálni, hogy igen, megvan ez a törvény, elfogadtuk ezt a törvényt, és innentől fogva
