Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 6 (140. szám) - Bejelentés a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2003. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat határozathozatala során megismételt felesleges... - Az Országgyűlés és a kormány európai uniós ügyekben történő együttműködéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. VASTAGH PÁL, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2271 Az a véleményem, hogy ez a törvényjavaslat beleillik ezek közé a keretek közé, megfelel ezeknek a követelményeknek, ebből a szempontból jó szívvel tudom támogatni. A kormány és a parlament viszonyában 1990 óta kialakultak a legfontosabb alappillérek. A '89es alkotmánymódosításho z képest '90ben jelentős fordulat következett be, amely ebben az összefüggésrendszerben, a kormány és a parlament viszonyában a hangsúlyt inkább a kormány oldalán helyezte el, szemben a '89ben kialakított összefüggésekkel és alkotmányos viszonyokkal. Ez tulajdonképpen abban a kulcsszóban ragadható meg számomra, amely szintén elhangzott már a miniszteri expozéban, hogy az Országgyűlés álláspontját alapul véve jár el a kormány, és ez a mondat tökéletesen megfelel a magyar alkotmányjogi alapberendezkedésnek. A másik szempont, amire szintén utalni kell és amely fontos értékmérő, hogy működőképes legyen a rendszer. Működőképes legyen a rendszer, mert a jogalkotási folyamat az Európai Unióban sok eltérő vonással rendelkezik a nemzeti keretek között megszokotthoz képest, és ha az Országgyűlés valóban érdemben nyomon kívánja követni ezt a folyamatot, akkor ehhez a ritmushoz, ehhez a helyzethez kell alkalmazkodni, és meg kell mondanunk azt is - és ezt nyilván azok, akik ezzel részletesebben foglalkoztak, még alaposa bban alá tudják támasztani , hogy ez a jogalkotási folyamat sokkal hektikusabb, mint amit a nemzeti keretek között megszoktunk, sokkal gyakoribb az a helyzet, hogy egyik óráról a másikra vagy egyik napról a másikra változik a leendő jogszabály tartalma, é s ehhez igazodva kell eredményes és hatékony rendszert kialakítani. Ez egyben azt is megszabja, hogy a kormány mozgásterét hogyan és miképpen lehet meghatározni, hogy a kormánynak sokszor az utolsó pillanatban is - adott esetben - módosítani kell a pozíció ján, éppen azért, hogy ne maradjon kisebbségben, vagy hogy eredményesen hozzá tudjon járulni a közösségi jogalkotáshoz. Ugyanakkor az Országgyűlés számára pedig létfontosságú, hogy ezt a folyamatot nyomon tudja követni, hogy kapjon információt a kiinduló h elyzetről is, és kapjon információt az időközi változásokról is. Tehát két összefüggésből áll össze ez a megközelítés. Az egyik az, hogy a kormány ellenőrzési joga érvényesüljön, a másik pedig az, hogy legyen a rendszer rugalmas, maradjon a kormány számára mozgástér, és az Országgyűlés az esetleges változásokról kapjon megfelelő tájékoztatást. Nem előzmények nélküli a munka, nem előzmények nélküli a törvény tartalmának körvonalazódása, hiszen 2001ben az előző kormány által jóváhagyott elméleti alapvetés, a melyet egy kormányhatározat 2001 januárjában megerősített, körülbelül tartalmazza azokat a kereteket, amelyek most itt az Országgyűlés és a kormány viszonyára vonatkozó jelen törvény fő tartalmi meghatározói. De rendelkezésünkre állnak az előzmények szempo ntjából meghatározó jelentőséggel az integrációs bizottság munkájának tapasztalatai is, és akik az integrációs bizottság munkájában részt vettek, bizony alátámaszthatják azt, hogy éppen ez a sajátossága a közösségi jogalkotásnak mennyiben befolyásolja a mu nkát. A javaslat fő elemeihez kapcsolódóan elsősorban a tájékoztatás, egyeztetés nagyon részletes szabályozását tartom a törvényjavaslat egyik legfontosabb erényének. Ez a szabályozás differenciált, ez megjelenik a bizottságok szintjén, megjelenik az Orszá ggyűlés plenáris ülésének szintjén, és nagyon fontos, tisztelt képviselőtársaim, hogy lehetőséget ad minden képviselő számára, hogy saját maga, saját érdeklődése alapján hozzájuthasson azokhoz a jogalkotási programokhoz, javaslatokhoz, amelyek a közösségi intézmények napirendjén szerepelnek. Megadja tehát a lehetőséget az egyes képviselők számára is - és ezt nagyon lényeges elemnek tartom , hogy tájékozódhassanak, és a tájékozódás alapján részt vehessenek az Országgyűlés ellenőrző munkájában. Szeretném azt is kiemelni, hogy a törvényjavaslat ellenzéki jogosítványokat is biztosít, kisebbségi jogokat is biztosít, amit én helyeslek és támogatok. Kisebbségi jog alatt értem azt a kezdeményezési lehetőséget, hogy az integrációs bizottságban az országgyűlési képvi selők kisebbsége is kezdeményezheti, hogy valamely kérdésben az Országgyűlés alakítson ki állásfoglalást, tehát az állásfoglalás kezdeményezésének lehetősége nem csupán a mindenkori
