Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 5 (139. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz):
2238 ELNÖK (Harrach Péter) : Ötperc es felszólalásra megadom a szót Kékkői Zoltán képviselő úrnak. KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosítását két körülmény teszi feltétlenül szüksé gessé. Az egyik ok: a törvénynek a 2002. évi júliusi földtörvénymódosítás után megmutatkozó fogyatékosságai, a másik pedig az Európai Unióval kötött csatlakozási szerződésből eredő jogharmonizációs kötelezettség. Sajnos a törvényi fogyatékosságok kijavítá sának szándékát nem tartalmazza az előterjesztés, jóllehet ezeknek az anomáliáknak a törvényben maradása mellett Magyarország a derogációs időre kapott jogait sem tudja érvényesíteni, vagyis a jogharmonizációs törekvés sem érvényesülhet. A jelenlegi földtö rvényben érvényben lévő káros törvényi szabályozást szabad legyen illusztrálnom egy országos felháborodást és megdöbbenést kiváltó földjogi kázussal. Baranya megye egyik legjobb termőföldterületét, a volt Szigetvári Állami Gazdaság földjeit a Nemzeti Földa lap angol tulajdonosnak adta bérbe, amikor a korábbi bérlő szerződése lejárt. Ismétlem, a legjobb földterületeket angolok kapták a Magyar Nemzeti Földalaptól akkor, amikor Baranya megyei gazdálkodók termőterület hiányában szenvednek. Az e tárgyban miniszte r úrhoz intézett írásbeli kérdésemre adott válaszlevelében miniszter úr is elismerte az eset problematikus voltát. Idézem: “Képviselő úrral egyetértek abban, hogy az üggyel foglalkoznunk kell. 2002. szeptember 19én a nyilvános cégadatok tanúsága szerint n em Magyarországon bejegyzett társaságok adásvétel jogcímen jelentős befolyást szereztek a kft.ben. Megjegyzendő, hogy a tulajdonosok körében bekövetkezett változás semmilyen formában nem érinti, nem érintheti a bérlő kft. és a bérbeadó NFA jogviszonyát.” A miniszter válaszából kiderül, a bérlő és a bérbeadó jogviszonya tehát még a szerződés lejártakor sem változhat. A bérlők számára a elővásárlási és előhaszonbérleti korlátlan elsőbbséget a helyben lakókkal szemben a földtörvény 2002. évi júliusi módosítá sa biztosítja, legyen az a bérlő akár uniós tagállami, vagy akár harmadik országbeli állampolgár. Vagyis 2002 júliusában miniszter úrék beerőltették a törvénybe a helybeli földhasználókat hátrányba juttatott elővásárlási és előhaszonbérleti sorrendet. Ett ől az időponttól kezdődően a nem Magyarországon bejegyzett társaságoknak és a nem Magyarországon lakó vagy nem magyar állampolgároknak már nem is kell földet vásárolniuk ahhoz, hogy földhöz jussanak, hiszen a földhaszonbérleti joggal rendelkező vállalkozás ok felvásárlásával örök időkre előhaszonbérleti és elővásárlási jogot szerezhetnek a magyar termőföldre. (22.40) A 2002. évi szocialista földtörvénymódosítás előtt a helyben lakó gazdálkodókat preferáló elővásárlási és előhaszonbérleti sorrend volt érvé nyben. A szocialista kormány a nagyvárosi földesurakat és a külföldi bérlőket támogatta és támogatja a helyben lakó gazdálkodókkal szemben. A városi urak és a külföldi bérlők előtt kitárt törvényi nagykaput változatlanul nyitva hagyja a kormány, ugyanis a jelenlegi törvénymódosítás sem változtat ezen a kormánypreferencián. A mostani törvénymódosítási javaslatot egy hasonlattal lehetne találóan jellemezni. Az új törvényalkotási koncepció egy olyan katonai objektumhoz hasonlít, ahol az objektum bejárati nagyk apuja őrizetlenül, tárvanyitva van, sőt, még a kerítésnél bejutni próbálkozókat is a nyitott nagykapu felé terelik. Az elmondottak bizonyítják, hogy elsődleges kifogásunk a jelenlegi földtörvénymódosítással szemben, hogy a helyben lakók elővásárlási és e lőhaszonbérleti jogát nem állítja vissza, hanem továbbra is az agráriumon kívül pénzügyi befektetőknek juttat törvényi prioritást. A novemberi kormányülésen megtárgyalt törvénymódosítás az indoklásban nyíltan be is ismeri a kormányelőterjesztés 3. oldalá n ezt a szándékot: “Várható, hogy a beáramló tőke segíti a vidéki területek fejlődését.” Nos, ez a valós indoka a helyben lakó gazdálkodókkal szembeni diszkrimináció fenntartásának. Mi ezzel a diszkriminációval továbbra sem érthetünk egyet.
