Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 5 (139. szám) - A befektetők és a betétesek fokozott védelmével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló, az Országgyűlés 2003. december 15-i ülésnapján elfogadott, de ki nem hirdetett törvény záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (Mandur László): - DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP):
2207 Pilis Invest, aztán utána a Profit Ext ra, a KPHM, a VertikalInvest, PannonUnió, Benefit 2002, Dunaprofit nevű szövetkezetek ügyében igenis fellépett, rendőrségi eljárást kezdeményezett, és hirdetésben - saját költségén - hívta fel a befektetők figyelmét arra, hogy milyen következményekkel já rhat az, ha egy befektető a pénzét egy ilyen ingatlanbefektetési szövetkezetbe helyezi el. Magyarán: nem felelt meg a valóságnak az, amit kormánypárti oldalon állítottak, világos volt, hogy a szövetkezetek nem tartoznak a PSZÁF jogkörébe, és nincs garancia az ott befektetett pénzek visszafizetésére. Ennek ellenére, ahogy mondtam, a PSZÁF volt az egyetlen közigazgatási szervezet, amely valamennyi nyilvános fórumon felhívta a figyelmet ezen intézmények működési kockázatára. Ha van felelős, inkább a kormánypár ti oldalon kellene keresni. 2002 augusztusában levélben fordult a PSZÁF László Csaba pénzügyminiszterhez, majd ugyanezt megismételte 2003. március 13án, amikor azt kérte, hogy kezdeményezzen törvénymódosítást a kormány éppen ezeknek a visszaéléseknek a me ggátolása érdekében. 2003 augusztusában szintén levélben fordultak Medgyessy Péter miniszterelnökhöz. Draskovics Tibor akkor azt írta, hogy azonnali intézkedéseket tesz a kormány. Nos, kiderült, mi ez az azonnali intézkedés: 2005. december 31ig meghosszab bították ezeknek az ingatlanszövetkezeteknek a működését, tisztelt kormánypárti képviselők, amikor a törvényjavaslatot elfogadták. Ha kivonjuk tehát az álszakmai érveket, kiderül, mi van emögött: nyers, durva politikai szándék (Az elnök a csengő megkocogta tásával jelzi az idő leteltét.) a felügyelet elnökének elmozdítására. (20.10) Azt gondolom, ezt ezzel az eszközzel meg lehet tenni, de van remény; van remény, pontosan azért, mert a most beterjesztett módosítások alapján kiderült, hogy egyelőre nem találta k öt olyan embert, akik ebben a felügyeleti tanácsban ezt a piszkos munkát az önök számára elvégeznék. Köszönöm. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Ötperces felszólalásra megadom a szót Avarkeszi Dezsőnek , a Szocialista Párt képviselőjének. DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nagy érdeklődéssel vártam, hogy az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottságának alelnöke milyen jogi érveket, milyen alkotmányjogi ér veket fog elmondani ebben a vitában. Ilyent Répássy képviselő úrtól nem hallhattunk, helyette körülbelül minden másodikharmadik mondatában elhangzott a “bankár” szó. Korábban a “bankár” mint szitokszó a szélsőjobb, illetve a szélsőbal politikai szótárában szerepelt. Sajnálatos, hogy most egy magát polgárinak tartó erő él ezzel az eszközzel. Úgy gondolom, érdemes a jogi, alkotmányjogi érveket megnézni, már csak azért is, mert ma éppen azért kell újból megtárgyalnunk ezt a törvényjavaslatot, mert a köztársas ági elnök úr az Alkotmánybírósághoz fordult. Érdemes megnézni, hogy a köztársasági elnök úr milyen indokokkal fordult az Alkotmánybírósághoz, és mit mondott erre az Alkotmánybíróság, hiszen ez alapján tudjuk eldönteni, megfelelőeke azok az indítványok, am elyeket az alkotmányügyi bizottság mai ülésén megtárgyaltunk, és amelyről szavazni kell. A köztársasági elnök úr indítványait hat pontban lehet összefoglalni. A köztársasági elnök úr úgy gondolta, a törvényjavaslat elfogadására a jogalkotási eljárás előírá sainak megsértésével került sor, és ez megalapozza az egész törvényjavaslat alkotmányellenességét. Hivatkozott a jogalkotási törvényre, miszerint a jogalkalmazó szerveket be kell vonni az olyan jogszabályok tervezetének előkészítésébe, amelyek az általuk k épviselt és védett érdekeket, illetőleg társadalmi viszonyokat érintik. Mit mondott erre az Alkotmánybíróság? Az Alkotmánybíróság leszögezte, hogy a törvényalkotási eljárás ügydöntő, érdemi része a törvényjavaslat benyújtásával kezdődik, annak nem eleme a törvénytervezetek előkészítése, s ugyanígy kívül esnek rajta az előkészítés során lefolytatott egyeztetések és véleményeztetések. A jogalkotási eljárás előírásainak megsértésére alapozott és ezzel
