Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 5 (139. szám) - Ecsődi László (MSZP) - a honvédelmi miniszterhez - “Lokátorállomás és környezetvédelem” címmel - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - JUHÁSZ FERENC honvédelmi miniszter:
2134 Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Az elmúlt hetekben az érdeklődés középpontjába kerül t a Zengőhegyre építendő háromdimenziós lokátorállomás ügye. Környezetvédők egy csoportja úgy véli, hogy a lokátorállomás megépítése helyrehozhatatlan károkat okoz a Zengőhegy természetvédelmi területén. A rendszerváltás egyik legnagyobb vívmányának tart om, hogy ma már nem lehet, felrúgva minden ésszerű határt, a természetet súlyosan károsítani. Ugyanakkor nem tekinthetünk el attól, hogy valóban egyensúlyban kezeljük a dolgokat. A zengőhegyi építkezés nem azt jelenti ugyanis, hogy teljesen letarolják a t ermészetet, csak egy ma is használt út kerül kiszélesítésre. Lehet, hogy a környezetvédők tiltakozásuk közben ennél jóval nagyobb területen tapossák le a védett növényeket. (Felzúdulás, közbeszólások az ellenzéki pártok soraiból. - Közbeszólás a Fidesz sor aiból: Ekkora hülyeséget!) A Magyar Köztársaság alkotmánya kimondja, hogy a Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, többek között az élethez és a biztonsághoz való jogát. Ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. Választókerületemben éppen az alkotmány ezen paragrafusára hivatkozva vetik fel az állampolgárok, hogy a radarállomás felépítésének elmaradása védtelenné teszi a teljes déli határszakaszt. Joggal félnek attól, hogy felderít és hiányában egy eltérített repülőgép a Paksi Atomerőművet veszi célba, aminek akár az egész ország áldozatul eshet. Úgy érzem, hogy ez utóbbi aggodalom jogos, sőt a mai terrorizmussal fenyegetett világunkban ezen érdekek figyelembevétele fontosabb néhány, meggyőződésem szerint sok esetben politikai szándékokkal manipulált környezetvédő törekvésénél. Aggódó választópolgárok nevében, akiknek szintén fontos a környezetvédelem, kérdezem miniszter urat, a kormány tudjae biztosítani az állampolgárok alkotmányos jogainak teljesítését, tudjae biztosítani az élethez és a biztonsághoz való jogukat. Láte a miniszter úr lehetőséget arra, hogy a biztonság és a környezetvédelmi érdek összeegyeztethető, és a radarállomás megépíthetőe? Várom miniszter úr válaszát. (Szó rványos taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Az interpellációra Juhász Ferenc honvédelmi miniszter válaszol. JUHÁSZ FERENC honvédelmi miniszter : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselő Ú r! Tisztelt Parlament! Az imént napirend előtti felszólalásában Kuncze Gábor 1995re utalt, mint a Zengő elindításának időpontjára. Tisztelt Képviselőtársaim! Kuncze Gábor ebben egy kicsit tévedett, három évet. Hiszen 1992ben történt az az eset, amelyben az akkori miniszterelnök, néhai Antall József berendelte a Magyar Honvédség teljes vezérkarát hajnali kettő órakor, és számon kérte tőlük, hogy a Baracskára húzott kazettás bomba hogyan érkezhetett oda, hogyan lehetséges az, hogy a magyar légtérellenőrzés nem vette észre azt a járművet, azt a repülőgépet… (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Barcs!) Barcsot mondtam. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Baracskát!) Bocsánatot kérek, Barcsról van szó. Hogyan lehetséges az, hogy nem vették észre, hogyan lehetséges az, hogy oda esett? Nos, akkor azt a tájékoztatást kapta az akkori kormány, hogy nincsen olyan eszközünk, amely képes lenne felderíteni az ország légtere irányába vagy az ország felé érkező, mélyen repülő eszközöket. Nincsen olyan eszközünk, amely az ország i rányába repülő eszközöket föl tudná deríteni. Ekkor született meg a szakmai döntés, hogy létre kell hozni egy olyan radarrendszert, amely képes támogatni ezt a fajta politikai igényt, amelyet megfogalmaztak. (14.30) Tisztelt Képviselőtársaim! A NATOhoz va ló csatlakozásunk megerősítette ezt az igényt, hiszen már nem egyszerűen csak nemzeti érdekről volt szó, hanem más, NATOtagországot érdeklő információról is szó volt. Ennek megfelelően született megállapodás a NATO szerveivel, amelynek értelmében három ra darállomást 30 milliárd forintért 85 százalékos NATOfinanszírozásban megépítünk.
