Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 31 (138. szám) - A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - MOLNÁR ALBERT (MSZP):
2069 az van benne, hogy bővíteni akarjuk. Az előadók elmondták a kiegészítések során, hogy másfélkétszeresére bővül az a spektrum, amelynek területén pályázni lehet. Én arra utaltam, hogy az önök korábbi támogatási rendszer e lehetetlenné tette volna a mégoly nehezen is elérhető európai uniós pénzekhez való hozzájutást a vállalkozások számára. Tehát azt szeretném, ha belátnák, hogy erre a változtatásra, erre a korszerűsítésére, erre a továbbfejlesztésére a kis- és középvállal kozások támogatásáról szóló törvénynek szükség van, az időszerű volt. A másik, hogy ki ad többet: az ad többet, aki odaad egyben, mondjuk, egymilliárd forintot - volt ilyen, mert 27 olyan vállalkozás volt, amely darabonként 800 millió fölött kapott , vagy az ad többet, aki biztosít egy hiteltámogatásnál 3 százaléknyi kamatkedvezményt? Úgy gondolom, ha ezt az egymilliárd forintot 3 százalékával biztosítja a kormány, akkor nem nehéz kiszámolni, hogy harmincszor annyi támogatott forrást biztosít a cégek számá ra, érvényesítve természetesen ugyanazokat az áfabevételeket, ugyanazokat az előnyöket, amit Kovács képviselőtársam korábbi hozzászólásában említett. Köszönöm. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Domokos László úr, a Fidesz képvis elője. DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm szépen. Megnevezem: költségvetési bizottsági ülés, nem tudom pontosan az időpontot, de a 29. oldala a jegyzőkönyvnek. Idézem: “Készítettünk hatástanulmányt, sok szemszögből, az új törvény életbelépése elő tt. Akkor ennek milyen hatása várható a társadalom különböző rétegeire, mekkora a pénzigény? (13.50) A pénzigény, amit a hatástanulmány vázolt, mintegy ötmilliárd forint plusz, amit a Pénzügyminisztérium szakvéleménye sokallt, és azt állították, hogy a Pén zügyminisztérium szerint különböző hatások úgy alakulnak ki, hogy ez jelentéktelen mértékű változtatást igényel.” Másrészt: “A kis- és középvállalkozók célelőirányzata, amit a minisztérium kezel, 14 milliárd forinttal indult, jelenleg 11 milliárd forint a keretünk, ebből állapítottuk meg a különböző támogatások mögötti összegeket.” - és a többi, és a többi, konkrétum. Másrészről, kedves Józsa úr: a vállalkozásoknak, mondják, a hitel milyen nagyszerű megoldás. Széchenyi óta tudjuk, hogy nincs gazdasági bővül és hitel nélkül. Az a probléma, hogy ha megkérdezzük ezt a 900 ezer magyar vállalkozót, hogy hányan tudtak hitelhez, lízinghez vagy bármilyen más banki szolgáltatáshoz jutni, akkor ennek a nagyon nagy hányada örül, ha számlavezetője van megfelelő költségek kel és tisztességes kiszolgálással, de azok a többlet fejlesztési lehetőségek azért nagyrészt korlátozottak számukra, tehát ez nem egyedüli megoldási mód. Csak gondoljon bele abba, érthető a bankok oldaláról is egyébként, ezért lenne helyes valószínűleg eg y magyar bank, amelyik állami tulajdonban lenne - de önök nem így látják, ezt tudjuk. De be kell látni, hogy tartósan nem nyereséges vállalkozásokat nem hitelez a bank, és ettől még fejlesztendő kellene hogy legyen. Köszönöm szépen. ELNÖ K (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Molnár Albert úr, az MSZP képviselője. MOLNÁR ALBERT (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Itt arról vitatkozunk, hogy az államnak mennyi szerepe kell hogy legyen gyakorlatilag a kis- és középvállalkozások támogatásában. Mi azt gondoljuk, hogy ezt üzleti alapokra kell helyezni. Úgy kellett volna a kérdést feltenni, Domokos László, hogy melyik versenyképes vállalkozás nem kapott
