Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 31 (138. szám) - A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz):
2056 Most pedig a kis- és középvállalkozások kerültek napirendre, és ezen törvénytervezet mint ahogy az e lőző hozzászólásokban és a bizottsági véleményekben is megfogalmazódott, fontos és talán az európai uniós csatlakozás szempontjából kiemelt célokat is kitűzve igazítja a mai szabályozást, másrészről viszont olyan aggályokat is felvet, amelyek a bizottsági kisebbségi véleményekben is elhangzottak. Talán nézzük először a pozitívumait, hiszen a '99ben elfogadott XCV. törvény először Magyarországon a kis- és középvállalkozásoknak egységes keretet biztosított, amely már az akkori európai közösségi bizottsági aj ánlásnak megfelelően született meg, figyelembe véve az akkori polgári kormány álláspontját is, amely a kis- és középvállalkozások kereteinek rendezését, megerősítését szolgálta, és ennek érdekében alakította ki azon kereteket, amelyek majd később a támogat ásokat, beleértve a Széchenyiterv kialakítását is szolgálták. Ezen törvény helyett egy új törvény benyújtása történt meg, bár megtörténhetett volna az is, hogy ennek a módosítását tárgyaljuk, de új törvényként tárgyalja a Ház, a kormány így látta jónak. N os, ezen új törvény jelentős változást azon a ponton mutat, hogy egyáltalán, akire vonatkozik, arra vonatkozóan kiterjeszti a törvény hatályát, és olyan méretű vállalkozásokat is a kis- és középvállalkozások kategóriájába sorol, amelyek a mai magyar értele mben inkább a nagyvállalkozásokat jelentik. Ezért érdemes is talán a vállalkozási szövetségek vezetőinek néhány gondolatát idézni, hogy ne csak arról legyen szó, amit Józsa képviselő úr mondott, hogy az ellenzék mit mond, hanem bizony a magyar valóság egy kicsit másképp reagál; ezen törvény változásával kapcsolatos aggodalmait, legalábbis azt gondolom, itt szóvá illik és szóvá kell tenni. Ha átvesszük az ottani normákat, mármint az európai uniós normákat, nehezebb lesz érvényesíteni a kicsik érdekeit - foga lmazott az egyik érdekképviselet vezetője. A limitek módosítása nincs összhangban a magyar valóssággal. Másrészről - ilyen vélemények is elhangzottak - a limitek módosítását aggályosnak, nem feltétlenül célszerűnek tartjuk. A magyar vállalkozások tőkéje eu rópai viszonylatban alacsony, ezért szinte az egész ország kis- és középvállalkozó lenne. Miután a nagyvállalkozások a középkategóriába, a közepesek a kicsik közé, a kicsik a mikrókhoz kerülnek, az igazi kicsik kevesebb forráshoz jutnak a pályázatokon. Eze ken ugyanis a nagyobbak tőkéjük és menedzsmentjük révén hatékonyabban indulhatnak. No, ez a magyar gazdaság szereplőinek egyik véleménye, egyik oldala az olvasatnak. Józsa képviselő úrnak is egyúttal jelezni szeretném: azt gondolom, ezeket a hangokat is me g kell hallani, érteni kell, hogy a magyar valóságnak, a magyar gazdaságnak mik a realitásai, és bizony, azt az érzetet, amelyet sok tízezer magyar vállalkozás megfogalmaz, hogy valahol kimarad az európai uniós csatlakozás támogatotti köréből, kimarad a ve rsenyképes részvételből, ez a törvényi keret erősíti. (12.50) Ez nehezen vitatható. Nyilván erre majd a keretek kitöltésével lehet igazi válaszokat adni, amire ma látszólag nem tudunk választ adni. Igen ám, csak a költségvetési bizottságban e törvény vitáj ában azért megpróbáltuk tisztázni, hogy milyen hatástanulmány készült annak érdekében, hogy ez a törvény bevezetésre kerüljön, milyen pénzügyiköltségvetési következményei vannak. Feltettük ezt a kérdést, hiszen tudjuk, hogy ma Magyarországon - alapvetően a megszorítások okán - a közvetlen vállalkozói támogatások terén a civil szervezeteknek, az önkormányzatoknak és más jövedelemváróknak kevesebbet tud ajánlani a magyar kormányzat, mint amit egyébként 2003ban, a költségvetés vitája kapcsán 2004re ígért. N ézzük a konkrét számokat! A kisvállalkozások legnagyobb támogatási kerete, amely a kormányzati költségvetésben megfogalmazódik, a kis- és középvállalkozások célelőirányzata - nézzük, mi történt ezzel. A 2004es költségvetésben a beállított összeg 14 milliá rd forint volt, ma 11 milliárd forint áll rendelkezésre, alig négy hónappal utána. Nem azért, mert közben elköltötték,