Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 31 (138. szám) - Egyes törvények választásokkal összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - PÁL TIBOR belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2034 Egyes törvények választásokkal összefüggő módosításár ól szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes törvények választásokkal összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztést T/9263. számon, a bizo ttságok ajánlásait pedig T/9263/25. számokon kapták kézhez. Megadom a szót Pál Tibor államtitkár úrnak, 15 perces időkeretben. PÁL TIBOR belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlé s! Tisztelt Képviselőtársaim! Parlamentáris demokráciánkban a választásoknak különös jelentősége van. A választások során dől el, kik kapják a felhatalmazást az ország, illetve a település irányítására, ekkor dől el évekre a hatalom kérdése. Ezért a válasz tások minden szereplője - kormány, pártok, választási szervek - nagyon érzékenyen ügyel arra, hogy jó szabályok segítsék a lebonyolítást. Melyek ezek a jó szabályok? Amelyek a legteljesebb mértékben biztosítják a felnőtt lakosság számára választójogának a gyakorlását, akarata érvényesülését. (11.00) Amelyek szabad pártalapítást és jelöltállítást tesznek lehetővé. Amelyek jó feltételeket, azonos esélyeket nyújtanak a pártoknak a választók bizalmáért folytatott szabad versenyük során. És amelyek egy tiszta vá lasztási kampány kereteit adják meg. És azok a szabályok, amelyek biztosítják a választás szabadságát és titkosságát, valamint tisztaságát; amelyek garanciát jelentenek a választás eredményének tisztességes megállapítására. Tekintettel a választások fontos ságára, ezért a szabályrendszert is csak széles egyetértéssel lehet létrehozni. Csak ezen az úton lehet megteremteni azt a bizalmi légkört, azt a bizalmi tőkét, ami a választói akarat érvényesülésének a záloga lehet. A bizalmi légkör kialakításához pedig a rra van szükség, hogy a parlamentbe jutott politikai pártok beszéljenek a választási rendszer továbbfejlesztésének kérdéseiről, és konszenzusra jussanak egyegy megoldásra váró kérdésben. A rendszerváltáskor megalkotott választási törvények 1989 óta lényeg ében változatlanok. A 15 év alatt felhalmozódott tapasztalok és a társadalomban megfogalmazott új elvárások a törvények egészben és részben való újragondolását, a joghézagok megszüntetését igénylik. Mielőtt rátérnék a most benyújtott törvényjavaslatra, a m egoldásra váró kérdések, a megoldásra való törekvés jegyében említek néhány olyan kérdést, amellyel a közeljövőben még foglalkozni kell, és amely továbbgondolást igényel. Az egyik: a kormányprogramban célul tűztük ki a választójog reformjával kisebb létszá mú parlament létrehozását, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek parlamenti képviseletének a megteremtését. A másik ilyen kérdés: az alkotmánynak az uniós csatlakozáskor hatályba lépő módosítása szerint az európai parlamenti választásokon, az országgyű lési képviselők választásán és az országos népszavazáson azok szavazati jogát is biztosítanunk kell, akik választójoggal rendelkeznek, de külföldön tartózkodnak a szavazás napján. Az Európai Parlament tagjainak megválasztásánál ez már érvényesül. Az Alkotm ánybíróság határozata értelmében mulasztásos alkotmányellenesség áll fenn abban, hogy nincs meghatározva egyéni választókerületekben, hogy mikorra tűzzék ki az időközi választásokat. Ezt a kérdést már a parlament tárgyalta, a módosító indítványokról szavaz tunk, a végszavazás van már csak hátra, ez a feladat áll előttünk.
