Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 31 (138. szám) - Az ülésnap megnyitása - A kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HARGITAI JÁNOS, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója:
2014 járuljanak hozzá ahhoz, hogy a benyújtott szöveget tovább tudjuk javítani, pontosítani, hogy konszenzusos változatot érjünk el, és mi ndannyiunk törekvése szerint a kisebbségek számára komoly parlamenti háttérrel, komoly parlamenti támogatással rendelkező új szabályozást tudjunk érvényre juttatni. Végül pedig szeretném, ha az egészséges szakmai vitát követően az 1993as konszenzusnak meg felelően fogadnánk el a törvényt. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! Először a bizottsági álláspontok, valamint a külügyi bizottságban megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor, ötötperces idők eretben. Megadom a szót Hargitai János képviselő úrnak, az emberi jogi bizottság előadójának. (9.20) DR. HARGITAI JÁNOS , az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! A z emberi jogi bizottság természetesen megtárgyalta a törvényt mint első helyen kijelölt bizottság, sőt sokszor tárgyalta. Az emberi jogi bizottság kezdeményezője is volt annak, hogy kormányelőterjesztéssel kerüljön ez a törvénycsomag az Országgyűlés elé, tapasztalva az előző kormány idejéből származó nehézségeket, amikor egy más jogalkotási módot választottunk volna, és ennek eredménye lett az, amit a miniszter úr mondott, hogy annak idején csak az utolsó pillanatban tudtuk benyújtani a törvényjavaslatot. A bizottsági ülésen gyakorlatilag két kérdésről beszéltünk, mert itt valójában, ugyan jócskán összefüggő, de két kérdéskör szerepel egy egységesen benyújtott törvényben. Kérdéseink, az ellenzéki és kormánypárti kérdések is mindössze annyit firtattak, hogy miért változott meg az utolsó pillanatban az a koncepció, hogy nem két törvény került az Országgyűlés elé, miért egy egységes törvényben nyújtotta be a kormány az elképzeléseit. Erre az ott lévő igazságügyi minisztériumi államtitkár úrtól választ kaptunk, hogy az utolsó pillanatban egyszerűen ezt az eljárási módot látták helyesnek - nem minthogyha ez olyan rendkívül kardinális kérdés lenne. A bizottsági hozzászólók a kisebbségi törvényben foglaltakat többnyire helyeselték, sőt azt mondhatom, hogy egyetértés volt abban, amit a kisebbségi törvény módosítása megcéloz. Úgy fogalmaztunk, hogy ez egy nehezen szabályozható tárgykör, más európai minták igazán nincsenek, mert Magyarország '93 óta egy egyedi, felfogásom szerint helyes utat, de mégiscsak egyedi utat já r, hosszú ideje érlelődik a kisebbségi törvény módosítása. Az előző parlamenti ciklusban is foglalkoztunk vele, és az azóta bekövetkezett módosítások, amit most már az új kormány tett az előkészítései során, tovább érlelték azt az anyagot, amit mi örökül h agytunk a kormánynak. Kritikusabb megjegyzések a másik kérdéskörrel kapcsolatban hangzottak el, és ez a választójogi névjegyzékkel összefüggő probléma. Az világos volt a bizottság tagjai számára, hogy kényszerhelyzetben van az Országgyűlés, önmagát hozta k ényszerhelyzetbe - helyesen - azzal, hogy módosul az alkotmány. Pár nap múlva tagjai leszünk az Európai Közösségnek, és ezzel az az alkotmányos szakasz, ami most még az alkotmányunkban benne van, a 70. §, amelyik minden magyar állampolgárnak választójogot ad, aktív és passzív választójogot a kisebbségi választások során, ez kikerül az alkotmányból; már csak az alkotmány 68. §a dominál, amely pedig a kisebbségi közösségek jogává teszi a helyi és országos önkormányzatok létrehozását. Tehá t az eddigi szabályozást meg kell változtatni, mert ezzel már választásokat tartani nem lehet, mert ez egyértelműen alkotmányellenes lenne. A kérdés csak az volt, hogy névjegyzékkel vagy valamilyen más módon csináljuk ezt. Ez a megoldás, amivel a kormány e lőjött, egyeztetve a kisebbségi önkormányzati vezetőkkel, én azt gondolom, hogy a 68. § alkotmányos elvárásait teljesítené. Ennek hangot is adtunk a bizottságban, ugyanakkor úgy is fogalmaztunk, hogy nagyon nagy ellenállást érzünk a kisebbségi közösségek t agjai részéről, hogy ezt a rendszert elfogadják.