Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 31 (138. szám) - Az ülésnap megnyitása - A kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - KISS PÉTER, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a napirendi pont előadója:
2011 módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése . Az előterjesztéseket T/9126. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/9126/15. számokon kapták kézhez. Engedjék meg, ho gy tisztelettel köszöntsem a napirendi pont tárgyalásához meghívott országos kisebbségi önkormányzatok, valamint a hazai kisebbségek anyaországi diplomáciai képviseletében megjelent vendégeinket. (Taps.) Elsőként az előterjesztő a napirendi ajánlás szerint 25 perces időkeretben kap szót. Államtitkár úr, öné a szó. Bocsánat, megadom a szót Kiss Péter miniszter úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének. KISS PÉTER , a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a napirendi pont előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisz telt Képviselőtársaim! Köszöntöm önöket ezen nagyon fontos törvény általános vitájának megkezdésekor. Külön is köszönöm, hogy az országos kisebbségi önkormányzatok vezető tisztségviselői is itt vannak körünkben, és köszöntöm megjelent anyanemzeteik nagyköv eteit, diplomáciai képviselőit. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy némileg rendhagyó módon kezdjem egy idézettel az önök előtt fekvő törvénymódosítás bevezetőjét. “Meggyőződésem, hogy nagyon várt, kiemelkedő jelentőségű törvényjavaslat kerül most a Ház elé. Ez a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényjavaslat, amely egyedülálló jogszabályelőkészítő eljárás eredményeként, a viták tüzében született meg.” E szavakkal kezdte 1992. szeptember 29én parlamenti expozéját Nagy Ferenc József tá rca nélküli miniszter úr, amikor a ma továbbfejlesztésre ajánlott, valóban történelmi értékű és léptékű kisebbségi joganyag vitája elkezdődött a Magyar Országgyűlésben. Tabajdi Csaba képviselőtársunk, az akkor ellenzéki Szocialista Párt vezérszónokaként a következő szavakkal biztosította a törvényjavaslatot támogató álláspontjáról. “Sanyarú sorsú törvényjavaslat fekszik előttünk. Az 1978ban elkészített első normaszöveget ma már nehezen számba vehető módon több változat követte, a nemzeti és etnikai kisebbs égek jogairól szóló törvénytervezetnek ma már számba sem vehető, hány változata készült el. A koncepcionális fordulópontot jelentő változatok száma is tíz.” Tisztelt Képviselőtársaim! E két idézetbe sűrűsö dik mindaz, ami a hazai kisebbségpolitikai törekvéseinket jellemezte egy évtizede és ma is, azaz a belső egyetértés, konszenzuskeresés igénye és kötelessége is, egy olyan területen, ahol minden magyar törekvés ellenére sem lehet még kötelező érvényű európa i normákról beszélni. Célunk akkor az erős szórványhelyzetben lévő kisebbségi népcsoportok problémáit kezelni tudó kisebbségvédelmi rendszer felépítése volt, ma pedig európai törekvéseinkkel összhangban e rendszer továbbfejlesztése a feladat. Tisztelt Hölg yeim és Uraim! Az önök előtt fekvő javaslatok előkészítése sem volt sokkal egyszerűbb, mint az 1993at megelőző időszakban. A törvény továbbfejlesztésének konkrét igénye már az első kisebbségi választási ciklus végén, 1997ben felmerült, és a Kisebbségi Hi vatalban '98ra el is készültek az első koncepcionális anyagok, akkor még döntően a kisebbségi törvény, tehát az alapjogszabály tekintetében. A kisebbség választójogi rendszerének helyzetét és állapotát akkor még javíthatónak ítéltük, ítélték. Az 1998as k isebbségi választások ugyanakkor már ráirányították a figyelmet a választójogi rendszer hiányosságaira, kiskapuira. Az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának Hargitai János képviselő úr által vezetett hatpárti ad hoc bizottsága '9 9 és 2001 között már azonos súllyal kezelte az alaptörvény és a kisebbségi választójogi reform kérdését, és nyújtotta be javaslatait - talán egy kicsit későn - a ciklus végére az Országgyűléshez. A fentiekkel párhuzamosan és azokkal szoros együttműködésben több, a jogszabály előkészítését segítő, kiemelkedő fontosságú szakmai anyag, javaslat készült. Ezek közül, engedjék meg, hogy ezúttal külön is kiemeljem dr. Kaltenbach Jenő országgyűlési biztos úr konkrét vizsgálataihoz kötődő ajánlásait, és az ezek tapa sztalataira épülő komplex nemzetiségi törvény tervezetét, valamint azt a
