Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 30 (137. szám) - A foglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - GÚR NÁNDOR (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz):
1989 Természetesen megvan ennek a magyarázata, hiszen olyan akadályok állnak a munkavállalók és a munkáltatók előtt, amelyek ennek a foglalkoztatási formának az elterjedését nem igazán ösztönzik vagy teszik lehetővé, gondolok it t például a magas járulékokra vagy például arra, hogy a részmunkaidőben eltöltött munkaviszony arányos az eltöltött idővel, illetve a minimálbérnél alacsonyabb bérezés esetén kevéssé számít nyugdíjszerző időnek. (13.00) De nézzük meg, hogy a távmunka terén ennek elterjedésével hogyan is állunk. Itt is el kell ismernünk azt, hogy ez a foglalkoztatási forma sem igazán elterjedt ma még hazánkban, hiszen az Európai Unióban körülbelül tízmillió ember dolgozik távmunkásként, és ennek a tízmillió embernek a 45 szá zaléka, 4,5 millió ember pedig alkalmazásban áll. Ezek a távmunkában elvégezhető feladatok meglehetősen széles skálán mozognak, hiszen az adatrögzítéstől a fordításig vagy a rajzfilmek készítéséig sok minden megoldható a számítógépek segítségével. A dolgoz ó lehet akár valamely cégnek az alkalmazottja, de lehet önálló is, aki otthoni irodával rendelkezik, és megrendelésre dolgozik. (Az elnöki széket dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A feladatokat számítógéppel végzik el jellemzően, va gy a cég telephelyén, de lehet azon kívül is, de lehet akár a dolgozó otthonában is ezt a munkát elvégezni. Ha a távmunka nem képezi az eredeti munkaleírás részét, akkor akár a munkavállaló, akár a munkáltató kezdeményezheti ennek a megváltoztatását, és va gy elfogadják, vagy nem. Ha megnézzük, hogy a távmunka elterjesztése vagy bevezetése terén eddig milyen intézkedések születtek, akkor azt kell megállapítanunk, hogy bár elindult egy jó irányú folyamat, és a kormány valóban támogatta két tárca részéről is e zer új távmunkahelynek a létesítését, azért ezek messze vannak még azoktól az ambiciózus elképzelésektől, amelyeket még 2002 őszén, akkor még Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter úgy jelentett be: “Négy év múlva a jelenlegi alkalmazott i létszám 1020 százalékát, mintegy 400800 ezer embert távmunka formájában foglalkoztathatják. E terület fejlesztése része lesz a kormány következő száznapos intézkedéscsomagjának.” - mondta az akkori munkaügyi miniszter. Egy ezt követően kiírt pályázat n yomán, igazán nem az ellenzékhez közel álló lapban, a Magyar Hírlapban jelent meg egy cikk, ezzel a címmel: “Kevés távmunkahely, sok hűhóval. Csupán a nyertesek harmada kapta meg a minisztérium pályázati támogatását.” Ez ismerteti azokat a nehézségeket, am elyekkel szembe kellett néznie a pályázóknak, de a tisztesség kedvéért természetesen azt is hozzá kell tennem, hogy míg az Informatikai Minisztériumot érte kritika, addig a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium a pályázók részére megítélt támog atást zökkenőmentesen továbbította. Ezt követően nagy csend volt, majd 2003 októberében ismét arról értesültünk, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban elkezdődött az egyeztetés, amelyet az államtitkár úr is megemlített, illetve a képviselőtá rsaim is hivatkoztak rá. 2003 októberében kezdődött el tulajdonképpen a törvénytervezetnek az a vitája, amelyet követően bekerült a bizottságok, illetve a tisztelt Ház elé ez a törvényjavaslat. Nos, az Érdekegyeztető Tanácsban amilyen kifogások elhangzotta k, azokkal nagyjából ma is szembetaláljuk magunkat, hiszen azok a problémák, amelyeket már a bizottsági ülésen is elmondtam, és amelyeket most nagyon röviden szeretnék megismételni, a következők. A legsúlyosabb problémának azt érzem, tisztelt államtitkár ú r, hogy a színlelt szerződések elleni fellépés jegyében, amely szándékkal egyébként egyetértettünk, ez a jelenlegi törvénytervezet nem teszi lehetővé, hogy eldönthető legyen az a kérdés, hogy valaki most munkaviszonyban végzi az adatrögzítést, avagy pedig szerződéses megbízással. Engedje meg, hogy felhívjam a figyelmét arra a vitára, amelyet még az őszi ülésszakon folytattunk az adóigazgatási eljárásról szóló törvény kapcsán. Egy megyei APEHhivatal adatrögzítési munkára írt ki pályázatot. Tisztelettel megk érdezem öntől vagy az itt ülő képviselőtársaimtól, hogy ez most milyen formában végzett munkának minősül. Ha otthon végzi el az adatrögzítést ez a valaki, akkor ő most távmunkát végez munkaviszonyban, mert csak egy cégnek végez egy munkát, avagy pedig ez v állalkozó, és színlelt szerződés, ha ez utóbbinak
