Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 30 (137. szám) - A foglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter):
1982 hacsak maga a közalkalmazotti törvény ellentétes szabályt nem tartalmaz. Ebben az esetben természetesen nem fog ilyent tartalmazni. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat másik szabályozási területe az egységes munkaügyi nyilvántartáshoz kötődik, amely 2004. május 1jén lép hatályba. Itt szeretnék reagálni az adatvédelmi bizto s alkotmányossági kifogásaira, melyet az Országgyűlés kijelölt bizottságainak küldött meg. Álláspontom szerint a szabályozás nem alkotmányellenes, mivel az összhangban áll a nyilvántartás céljával, nem tartalmaz a céllal össze nem egyeztethető, azt meghala dó adatkört. A munkaügyi ellenőrzés hatékonyságának elősegítése érdekében ugyanis szükséges a szakképzettség és az iskolai végzettség, valamint a munkabér ismerete, mert csak így dönthető el, hogy a munkáltató betartjae az alkalmazással összefüggő konkrét végzettséget, szakképesítést előíró szabályokat, illetve a munkavállaló részére a végzettségének, munkaidejének megfelelő kötelező legkisebb munkabért kifizetie. Az Európai Unió felé teljesítendő kötelezettségek miatt is szükség van ezekre az adatokra, h iszen csak így kísérhetők figyelemmel azok a munkaerőpiaci folyamatok, amelyekből megállapítható, hogy szükség vane a külföldiek magyarországi foglalkoztatása terén védintézkedés alkalmazására vagy sem. Csak ezen adatok ismeretében indokolható, ha valame ly szakmában vagy régióban akár a munkaerőpiaci helyzet, akár az életszínvonal tekintetében jelentős változás következik vagy következett be. A népszámlálás adatai az előzőekben felsorolt célok elérésére nem alkalmasak, mert népszámlálás csak meghatározot t időközönként - átlagosan tízévenként - valósul meg Magyarországon, és a két esemény közötti hosszú időszak nem teszi lehetővé a folyamatok rendszeres figyelemmel kísérését. Azért sem alkotmányellenes a szabályozás, mert az adatokhoz a jogszabályban előír t jogosultak körén kívül más nem férhet hozzá, tehát az adatok védelme teljeskörűen biztosított. Az egységes munkaügyi nyilvántartásból nyerhető, e körbe tartozó adatok alapvetően nem helyettesítik, hanem kiegészítik a KSH felméréseiből nyert információkat . Fontos cél a nyilvántartás adatbázisa feltöltésének zökkenőmentes biztosítása. A nyilvántartás működésének megkezdéséhez az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság bocsátja rendelkezésre a munkáltatók és a munkavállalók 2002. és 2003. évi adatait, a 2 004. január 1jétől 2004. április 30áig tartó időszakra vonatkozó adatok átadásáról azonban korábban nem történt rendelkezés. A javaslat szerint a nyilvántartás számára az erre az időszakra vonatkozó adatokat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adja m ajd át. A törvényjavaslat ösztönözni kívánja a munkáltatókat arra, hogy jelentsék be azokat a 2004. január 1. és 2004. április 30. között létrejött munkaviszonyokat, foglalkoztatási viszonyokat is, amelyek tekintetében nem vagy csak részben tartották be a hatályos munkaügyi jogszabályok rendelkezéseit. Amennyiben a munkáltató az ilyen foglalkoztatást kifehéríti, azaz jogszerűvé teszi, mentesülhet a munkaügyi ellenőrzés során kiszabott bírságok befizetésének kötelezettsége alól. Tisztelt Országgyűlés! A java slat benyújtását széles körű érdekegyeztetés előzte meg. A törvényjavaslatot az Országos Érdekegyeztető Tanács munkajogi bizottsága és plenáris ülése is megvitatta, és ezzel a szövegével támogatta. A javaslattal egyetértett a Közalkalmazottak Országos Munk aügyi Tanácsa, a Köztisztviselők Érdekegyeztető Tanácsa, valamint az Önkormányzatok Érdekegyeztető Tanácsa is. Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, javaslataikkal segítsék elő a távmunka mint új, korszerű munkavégzési forma magyarországi alkalmazását, mely re mélhetőleg a munkavállalók és a munkáltatók érdekeit fogja szolgálni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) (Dr. Lázár János elfoglalja jegyzői helyét.) ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! Először a bizottsági áll áspontok, valamint az emberi jogi bizottságban megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor, ötöt perces időkeretben.
