Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 30 (137. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Belga Királyság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Port... - DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1960 euroatlanti intézményekbe. A magyar regionális politika teljes mértékben összhangban van az EU bővítési és tágabb Európakoncepcióival. Hová is csatlakozik ez a közepes méretű ország? Hová is tart a tízmillió magyar állampolgár? Az Európai Parlament a világon egyedülálló intézmény; az egyetlen olyan nemzetközi parlament, amelyet a tagállamok állampolgárai közvetlenül választanak. E fontos intézmény döntései 2004. május 1jétől, a tíz új tagállam csatlakozásával már 450 millió európai polgár sorsát befolyásolják. Az Európai Parlament napjainkra érdemi jogalkotó testületté vált, meghatározó szer epet játszik a közösségi költségvetés kialakításában, az Európai Bizottság elnökének és összetételének megválasztásában, a Bizottság tevékenységének ellenőrzésében. Az Európai Parlament két legnagyobb politikai csoportja: az egyik a szocialista és szociáld emokrata pártokat egyesítő Európai Szocialisták Pártja, a másik a kereszténydemokrata, konzervatív Európai Néppárt frakciója. Az Európai Szocialisták Pártja következetesen kiáll a baloldali értékek, az igazságosság és a szolidaritás mellett. 2003 májusában e frakcióhoz csatlakozott a Magyar Szocialista Párt tíz megfigyelője, köztük jómagam is. (10.20) Nem okoz gondot az idegen nyelv használata, azonban mégis boldogsággal tölt el az, hogy ezek után az Európai Parlament képviselői az Unió összes hivatalos nye lvén, így magyarul is felszólalhatnak a plenáris üléseken, a frakciókban és mind a húsz állandó bizottság ülésén is. Igaz, a folyosón, a kávézókban, az informális, néha mindent eldöntő beszélgetéseknél elengedhetetlenül fontos a nyelvismeret, akár az angol é, akár a franciáé. Hogyan fogunk dolgozni? Hogyan látszik majd ebben a mega nagyságú Parlamentben ez a kis létszámú magyar csoport? Engedjék meg, hogy erről idézzem Martin Schulzot, a Német Szociáldemokrata Párt európai parlamenti delegációjának vezetőjét , aki a következőképpen nyilatkozott rólunk: “Az elmúlt évben a magyar képviselők két különleges tulajdonságára figyeltem fel az Európai Parlamentben. Az egyik, hogy a legkilátástalanabb helyzetben is képesek megoldást találni, a másik, hogy a legszélsőség esebb nézetek fennállása esetén is képesek a kompromisszum kialakítására. Ezért, ha én lennék az Európai Szocialista Párt csoportjának a vezetője - mondta , akkor egyfajta összekötő szereppel bíznám meg a magyar szocialistákat a most belépő országok szoci alistái és az európai szocialista család között.” Tisztelt Parlament! Szép szavak, köszönjük a dicséretet. De tudjuk, hogy mi nemcsak külön, hanem együtt is képesek vagyunk arra, hogy pártoktól függetlenül végezzük fel adatunkat, ha nemzeti érdekeink így kívánják. Nem is olyan régen - gondolom, a 15 éves parlamenti demokráciánk történetében talán először - össze tudott fogni valamennyi megfigyelőtársam egy jó nemzeti ügyért. Közösen értük el, hogy az Európai Parlament tá rgysorozatba vegye, majd elsöprő többséggel megszavazza az északdél irányú autópálya tervezetét. Ezzel Magyarországon az elkövetkező években európai uniós hozzájárulással megépülhet az M6os autópálya. Ugyancsak nekünk, magyaroknak sikerült elérnünk, hogy bekerült az új európai alkotmány tervezetébe a kisebbségek jogainak deklarálása. Talán nem is kell mondanom, ez hazánk, a Kárpátmedence magyarsága, sőt az egész európai kontinens számára óriási jelentőséggel bír. Megfigyelőként kikérték a véleményünket, egyetértettünk, hogy fölállítsák a közös európai hadtestet, és közösen léptünk fel az Európai Unión kívüli országok megsegítésében is. Egy fejlett Európai Unió ugyanis felelősséggel viseltetik mások sorsa iránt. Ezt jelenti európaiságunk. Úgy hiszem, számu nkra a legfontosabb, hogy hazánkat egyenrangúan kezeljék az Unióban. Ez nehéz küzdelem, mivel az új tagállamok gazdái a legfontosabb támogatás, a közvetlen kifizetések csaknem negyedét kapják meg 2004ben. Ehhez, hála istennek, hozzájön még a 30 százalékos nemzeti kiegészítés, ami a magyar kormány óriási vívmánya volt a koppenhágai csatlakozási tárgyalásokon. De 2007től az EU új, hétéves költségvetési ciklusában azért kell határozottan fellépnünk, hogy minél előbb megszűnjék a számunkra hátrányos bánásmód, vagyis a magyar