Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 17 (123. szám) - Napirenden kívüli felszólaló: - ELNÖK (Mandur László): - PÁL TIBOR belügyminisztériumi államtitkár:
192 az, hogy ezek a hiányosságok nem mutatkoztak meg a felderítés hatékonyságán ak esetleges csökkenésében, illetve a rendőri jelenlét minőségi változásában. A kapitány úrral több éve folyamatosan egyeztettük azokat a kérdéseket, amelyek egyrészt az önkormányzat ülésein felmerülő, illetve ott megvalósuló beszámolóknak a következményei , másrészt a lakossági fórumokon elhangzott igényeknek az összesítései. A kapitány úr azt az ígéretet tette több alkalommal, hogy amennyiben jelentős tagtoborzás, egy, a rendőri munkát népszerűsítendő kis promóciós tevékenység következtében végre sikerül m egfelelő mennyiségű fiatalt beiskolázni, akkor ők a kétéves tanulmányaik elvégzését követően visszakerülhetnek a mohácsi kapitányság, illetve Baranya megye más kapitányságainak a kötelékébe, és ezzel gyakorlatilag meg lehet növelni mind a rendőri jelenléte t, mind csökkenteni lehet azt a túlmunka- és többletmunkaterhet, amit a jelenlegi létszám el kell hogy viseljen. Nagyjából az idei évre rendeződtek volna ezek a problémák azzal a 70 végzős rendőrtiszti főiskolással, akiknek a visszakerülésével még mindig n em sikerült volna elérnünk a 100 százalékos állományfeltöltést, de végre nagyjából egy egészséges létszámgazdálkodás valósulhatott meg. A kapitány urakat és bennünket, országos és helyi politikusokat is meglepett az az intézkedési terv, amelyet a miniszter asszony, illetve a Belügyminisztérium utasítása alapján ezeknek a végzős rendőröknek az elvonása jelentett. Meg kell mondjam őszintén, nehezményezzük ezt a helyzetet, és nagyon szeretnénk elérni azt, hogy ezen változás történjen. Én megértem Budapest prob lémáját, tudom azt, hogy itt is fokozni kell a rendőri jelenlétet, és az emberek biztonságérzetét a fővárosban is növelni kell, de azt gondolom, hogy nem lehet lemondani a vidék biztonságáról, és nem lehet semmibe venni azt a jogos igényt, amit a vidéken é lő magyar polgárok saját és családjuk biztonsága érdekében elvárnak a rendőrségi és rendvédelmi szervektől. Erre a fontos problémára szerettem volna felhívni a figyelmet, és arra szeretném kérni a Belügyminisztériumot, hogy vizsgálja felül ezt a döntését, próbáljon valamilyen más típusú megoldást találni a budapesti jelenlét erősítésére. Én nem szeretném azt, ha további ellentétet szülne a főváros és Magyarország egyéb városai, kistelepülései között ez az intézkedés. Azt szeretném, ha együtt, egységben és ö sszhangban, valamennyi magyar állampolgár számára egységes biztonságot és nyugodt családi életet tudna biztosítani a Belügyminisztérium a rendvédelmi szerveken keresztül. Ehhez kérem államtitkár úr, illetve miniszter asszony segítségét. Köszönöm a figyelme t. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A kormány nevében Pál Tibor belügyminisztériumi államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, öné a szó. PÁL TIBOR belügyminisztériumi államtitkár : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Amit ön felvetett, valóban nagyon fontos kérdés. Meg tudom erősíteni, hogy a Belügyminisztérium számára is fontos a vidék biztonsága, és fontos az is a számunkra, hogy a rendőrkapitányságok működtetése , az eszközökkel és személyekkel való ellátása összhangban legyen a leterheltségi mutatókkal, az ottani igényekkel. Szeretném önnek elmondani, hogy amikor a minisztérium vezetését átvettük, akkor számos problémával kellett szembesülnünk a rendőrkapitányság ok működését tekintve. Ebből hármat emelek ki, ami, azt gondolom, nagyon fontos; kicsit segíti is annak a problémának a megértését, amit ön itt napirend utáni hozzászólásában felvetett. (13.50) Az egyik, hogy a rendőrkapitányságok létszámának az alakulását , a rendőrkapitányságok létszámának a kérdését nem valamifajta felmérés vagy tudományos igény alapján határozták meg korábban, hanem azt kell mondjam, ahogy erre ön is utalt, a megyei kapitányok, megyei főkapitányok lobbiereje, a megyék lobbiereje határozt a meg azt, hogy a főiskoláról, a