Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 17 (123. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és a hozzá kapcsolódó jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Mandur László): - HEGYI GYULA (MSZP):
190 hogy az állatkínzás tilalma és szankcionálása kerüljön bele a büntető törvénykönyvbe. Ehhez a még decemberben tárgyalt indítványunkhoz nyújtottak be négy módosító indítványt képviselőtársaink. Az 1. pont alatt jelölt módosító indítványban Szitka Péter szocialista képviselő azt javasolja, hogy az állatkísérletek tilalmazása és szankcionálása is kerüljön be a büntető törvénykönyv módosításába. Ezzel k apcsolatban az a véleményünk, hogy az állatok indokolatlan bántalmazása, az állatok maradandó egészségkárosodást okozó bántalmazása önmagában tárgya ennek az új törvényjavaslatnak. Ehhez képest a tiltott állatkísérletek beemelése nem javítana semmit a norm aszövegen, másfelől viszont újabb értelmezést igényelne a törvényben, és még bonyolultabbá tenné a szabályozást, nem beszélve arról, hogy az állatvédelmi törvény részletesen szabályozza már az állatkísérletek tilalmát. A 2. pontban Szitka Péter képviselőtá rsam elsősorban az állatpornográfiát, az állatokkal való pornográf felvételek készítését szeretné tilalmazni módosító indítványában. Úgy ítéljük meg azonban, hogy az a szabályozási mód, amit a szövegben választott, a büntetőjog szigorú szabályainak nem fel el meg. A Btk. módosítása mindenképpen nagy szakértelmet érdemel, és azt gondoljuk, hogy ebben a formában ez a módosító indítvány nem elfogadható. Amennyiben a képviselő úr vagy valaki más olyan kapcsolódó módosító indítványt készít, amely büntetőjogilag, szakmailag megfelelő, akkor azt kapcsolódó módosító indítványként befogadjuk. A legnagyobb fajsúlyú módosító indítványt két fideszes képviselőtársam, Gyapay Zoltán és Parragh Dénes nyújtotta be. Őszintén sajnálom, hogy nincsenek itt; ha itt lennének, akkor feltehetően komoly vitát tudnánk folytatni mindarról, amit javasoltak. A mi Btk.módosításunk azt mondja, hogy aki állattartóként vagy más módon gerinces állatot indokolatlanul bántalmaz, az állatkínzás vétségét követi el, és két évig terjedő szabadságves ztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel sújtható. A két fideszes képviselő úr a szabadságvesztés felső határát egy esztendőre csökkentené. Szeretném elmondani, hogy amikor az előző ciklusban még Szili Katalin akkori alelnök asszonnyal, jelenleg a Ház elnökével együtt benyújtottuk az első törvényjavaslatot az állatkínzás szankcionálására, akkor mi még három évben gondolkodtunk mint felső határban. Elfogadjuk azokat a büntetőjogászi érveket, hogy a garázdaság esetében is két esztendő a felső határ, m ás hasonló esetekben is, és ezért levittük két évre ezt a felső határt. (13.40) Ennek az egy évre való leszállítását azonban, amit a fideszes képviselők javasolnak, már semmiképp sem tudnánk elfogadni, hiszen akkor lényegében komolytalanná válna ennek az ú j intézménynek, az állatkínzás Btk.szankcionálásának a lényege. Szeretném egyébként elmondani: büntetőjogászok tudják, hogy olyan esetben, amikor alsó határ nincs megjelölve, tehát jelen esetben nullától két évig terjedő szabadságvesztés szabható ki, akko r a bírói gyakorlat a legrövidebb szabadságvesztést két hónapban szokta megítélni. Itt nincs alsó határ, közérdekű munka, pénzbüntetés is alternatív büntetésként elfogadható. Nyilvánvaló, hogy a két év csak a legsúlyosabb visszaeső esetekben lesz kiszabva a bírói gyakorlat által, tehát nem javasoljuk ennek a módosítónak az elfogadását. Hozzátenném egyébként érdekességként, hogy miközben fideszes képviselők csökkentenék a szabadságvesztés hatályát, közben különböző polgári köröktől leveleket kaptunk, amelyek háromnégy évre emelnék föl ugyanennek a büntethetőségnek, a kiszabható szabadságvesztésnek a tartalmát. Mi azt gondoljuk, hogy a nullától két év egy olyan kompromisszum, amely pontosan megfelel az ügy súlyának, és ha teljesen súlytalan szankciók lennének a Btk.ban, akkor az a társadalmi nyomás, az a társadalmi mozgalom, amely kiharcolta nálunk, a parlamentnél azt, hogy az állatkínzás tilalma kerüljön be a büntető törvénykönyvbe, lényegében értelmét vesztené vagy felvizeződne. A 4. pontban ugyancsak Gyapa y Zoltán és ezúttal Tóth István fideszes képviselők azt javasolják, hogy az orvvadászatra és orvhalászatra vonatkozó minden utalás kerüljön ki a törvényből, mondván, hogy az állatkínzás egy dolog, és az orvhalászat, orvvadászat kérdését más paragrafus alat t, más törvényhelyen kellene rendezni. Ezzel kapcsolatban az előterjesztők nevében tudom mondani - ez
