Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 29 (136. szám) - Nógrádi Zoltán (Fidesz) - a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterhez - “Leszakadó Dél-Alföld, feltörekvő Temes és nyugat-romániai régió” címmel - ELNÖK (Mandur László): - DR. NAGY SÁNDOR, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára:
1848 milliárd forinthoz jutott a megye, addig 2003ban már csak 137 millió forinthoz, így a megyék rangsorában a tizenötödik helyről a tizennyolcadik helyre estünk vissza. A fogla lkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter írásban megküldött válasza szerint több mint 5 százalékkal nőtt a munkanélküliek száma 2003ban. Ezen belül a munkanélküli fiatalok aránya 17 százalékkal növekedett, ebből 11 százalék volt a pályakezdő munkanélküli - nem csoda tehát, hogy Szegedről tömeges a népesség elvándorlása. Ezalatt az alig néhány tíz kilométerrel keletebbre fekvő Temes megye gazdasága a román statisztikai hivatal adatai szerint a román átlagon felül teljesített. Az ipar növekedése 12 százalék os volt, ami duplája az országos átlagnak, a mezőgazdasági termelés pedig 3szorosa - mindez úgy, hogy Temes megye az utóbbi időszakban nem részesült autópályaépítési programban. 2003ban Temes megyében a munkanélküliségi ráta tartósan 3,7 százalék körül mozgott. Kérdezem tehát az államtitkár urat: mikor kerül besorolásra Csongrád megye a társadalmigazdasági szempontból legkedvezőtlenebb helyzetű megyék körébe, annak érdekében, hogy a kormányzati többlettámogatásokhoz más hátrányos helyzetű megyékkel együ tt hozzájuthasson? Köszönöm szépen. Várom a válaszát. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Nagy Sándor államtitkár úrnak. Parancsoljon! DR. NAGY SÁNDOR , a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára : Kö szönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Csongrád megye és a DélAlföld relatíve lassuló fejlődési mutatói miatti aggodalmát magam is osztom, mint ahogy azt is megjegyzem, hogy az elmúlt kormányzati ciklus idején, de hosszabb ideje a területi különbségek Magyarországon nemhogy csökkennének, hanem egyenesen növekedtek. Az, amit a képviselő úr adatként használ Csongrád megyére nézve, nem az elmúlt két év terméke, hiszen hivatalos, lezá rt KSHadat csak 2001es adat létezik, 2002est is csak májusban fogunk tudni, de ha már szóba jött, akkor megemlítem: 1998ban Csongrád megye egy főre jutó GDPmutatójának az országos átlaghoz mért száma 89 százalék volt, '99ben ez a szám 86 százalék, 20 01ben pedig 81 százalék. Ebből következően a képviselő úr kérdése valójában úgy hangzik, hogy mi történt az elmúlt kormányzati ciklusban, hogy Csongrád megye mutatói ilyen rosszul alakultak - de nem akarom ezzel a kérdést megkerülni. A helyzet az, hogy a kormány pontosan azt ismerte fel, hogy sokkal erősebben kell koncentrálni a hátrányos területek támogatására. Ezért folytattuk a hétmegyés külön támogatási rendszert, a kistérségi támogatást, de azt is világosan látnunk kell, hogy itt nem lehet megállni, s okkal inkább a kistérségekre kell koncentrálni, mert az egyes megyék mutatói mögötti nagyon eltérő különbségek, eltérő viszonyok a kistérségek esetében ilyen módon nem kerülnek felszínre, és tulajdonképpen a hátrányok nem mérséklődnek. Sőt, nemcsak erről v an szó, hanem arról is, hogy a forrásokat decentralizálni kell, mert egyébként elképzelhető, hogy a képviselő úr különféle támogatási mutatókra nézve az elmúlt évekre hozott adatai azt mutatják, mint ha hátrányos helyzetben lenne Csongrád megye. Hadd említ sem meg, hogy a területfejlesztést illetően pontosan más a helyzet: 2001ben a támogatások nem érték el az egymilliárd forintot (Az elnök jelzi az idő leteltét.) , 2002ben valamennyivel meghaladták azt, 2003ban viszont már (Az elnök jelzi az idő leteltét. ) hozzávetőleg megduplázódtak. Tehát nem áll az a helyzet, hogy a területfejlesztés nem koncentrálna Csongrád megyére (Az elnök jelzi az idő leteltét.) , a számok éppen az ellenkezőjét mutatják. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)
