Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 24 (135. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi tá... - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz):
1762 Az, tisztelt Országgyűlés, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányaként szokás emlegetni az 1949. évi XX. törvényt, nem csupán az önérzetünket sérti, hanem a múlt hiteles me gismerésének is gátat szab. Amiről ma beszélünk, annak a megismerése is másképpen hangzana, másképpen tűnne, ha megfelelő intézményes keretben néznénk. Az alkotmány egy legfőbb intézmény. Nemzeti önbecsülésünkön túl a társadalom közérzetét is rontja, és új abb meghasonlásokat okoz és jelent. Az 1949. évi XX. törvény ugyanis nem a Magyar Köztársaság alkotmányáról szól, éppen azt törölte el. Éppen azt törölte el, amikor deklarálta a népköztársaságot, ami a kommunista diktatúra intézményesülésé t foglalta magában. Magyarország alkotmánya az 1946. évi I. törvénycikkben nem egy nagy hagyományú, nyugati demokratikus országénál is ékesebben deklarálta az alkotmányjellegű dolgokat, például az emberi jogokat. Idézek egy mondatot: az állampolgárok termé szetes és elidegeníthetetlen jogai, különösen a személyes szabadság, a jog az elnyomástól, félelemtől és nélkülözéstől mentes élethez, gondolat és vélemény szabad kinyilvánítása, a vallás gyakorlása, az egyesülési és gyülekezési jog, a tulajdonhoz, a szemé lyi biztonsághoz és a munkához való jog, a méltó emberi megélhetéshez és így tovább, az emberi szabadság deklarálása. (17.00) Rövidre fogva, tisztelt Országgyűlés: az 1946os demokratikus alkotmány azonban nem tűnt el örökre a történelem süllyesztőjében, b árhogyan is deklarálták 1949ben azt a XX. törvénycikket. Az 1946os demokratikus alkotmány igenis helyreállítódott 1956ban, a forradalom és a szabadságharc fő céljai között szerepelt. Ezt követően mintaként lebegett az 198990es rendszerváltás politikai kezdeményezése előtt. Végül pedig most, tisztelt Országgyűlés, a 2004es esztendőben azért is illő megnyugtatóan korrigálni alkotmányunk bántó visszásságát, mert éppen hatvan évvel ezelőtt, 1944. március 19én és október 15én tépte szét szuverenitásunkat a hitlerista megszállás, amit folytatott a sztálinista gyarmatosítás. Az a tény, hogy a rendszerváltás sietségében 1989ben elodázódott az alkotmánytörvénynek néven nevezése, most alkalmat nyújt nekünk a hiány pótlására. Magyarország alkotmánya - lévén az államot, a társadalmat, a nemzetet szilárdan összetartó intézmény - alapvető rendező szimbóluma ennek a szimbólumszerető népnek. Kérem a törvény beterjesztőjét, hogy ilyen értelemben módosítsa a beterjesztést, és ha nem, akkor jelentem, hogy én magam fogo k ilyen törvényjavaslatot beterjeszteni. Köszönöm a meghallgatást. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Hozzászólásra megadom a szót Kovács Zoltán képviselő úrnak, Fidesz. DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz) : Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr ! Tisztelt Miniszter Asszony! Ön az expozéját többek között azzal kezdte, hogy a közigazgatási reform, a komplex kistérség közös nemzeti ügy, ebből adódóan közös a felelősség is, hogy ezt megcsináljuk. Én ezzel mélységesen egyetértek. Az is elhangzott ebbe n az expozéban, hogy keressük a konszenzust, sőt azóta jó néhány hozzászólásban is erről beszéltünk. Úgy nem működik a konszenzuskeresés az én megítélésem szerint, hogy leverjük valami mellett a cövekeket, és ettől kezdődően onnan nem tágítunk semmilyen ir ányba. Az eddigi ismereteink szerint, amit a parlamentben, illetve a bizottsági üléseken hallottunk, ezen semmilyen módon változtatni nem kíván a kormány, noha ez szöges ellentétben áll mind a két kormányzó párt korábbi - amikor ellenzékben voltak - elveiv el és a korábbi kinyilatkoztatásaival. A Fidesz e tekintetben következetes és világos álláspontot képvisel, amit már az elmúlt ülésnapon, amikor a vezérszónokok szóltak a pulpituson, elmondtak, hogy önkéntes társulás és az önkéntes társuláson belül is megh atározott pályázati finanszírozási reformmal egybekötött rendszer híve a FideszMagyar Polgári Szövetség. Ezt azért mondom, mert egy kétharmados törvény fekszik előttünk, az Ötv., ráadásul az alkotmány pedig egy minősített kétharmados törvény, amiben ha ni ncs - mint az alapokban - egyezség, akkor talán nem teljesen felesleges, hiszen egy vitát lefolytattunk ebben a kérdéskörben, de lehet, hogy eredménytelen lesz a mi munkánk ebben az esetben.
