Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 24 (135. szám) - Az Európa-tervvel és az európai uniós csatlakozással kapcsolatos, a belügyi ágazatba tartozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - CSAMPA ZSOLT (MDF):
1740 módosító indítványok elfogadása esetén az Európatervvel és az euró pai uniós csatlakozással kapcsolatos, a belügyi ágazatba tartozó egyes törvények módosításáról szóló T/9125. számú törvényjavaslatot támogatja, s elfogadásra ajánlja. Álláspontunk szerint a törvényjavaslat döntő többsége az uniós csatlakozással kapcsolatos jogharmonizáción alapuló, azonban a kormány eddigi gyakorlatának megfelelően ismét árukapcsolás történik, s olyan törvényeket is módosítani kívánnak, amelyek indokoltak lehetnek, de az európai uniós csatlakozással nincsenek összefüggésben. A Magyar Demokr ata Fórum minden olyan tevékenységet támogathatónak és támogatandónak tart, amely a polgárok tulajdonhoz fűződő jogait erősíti, az ügyintézést egyszerűsíti, de minden esetben fontosnak tartja mérlegelni, hogy milyen áron. Jelen javaslatok számos személyisé gi joghoz fűződő adatot vesznek nyilvántartásba sokféle forrásból, és több helyre szolgáltatnak, ezért aggályosnak tartjuk a személyes adatok védelméről szóló 1992. évi XLIII. törvény rendelkezésének maradéktalan érvényesülését. Ahogyan annak idején a közú ti közlekedés nyilvántartásáról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény elfogadásakor kifogásoltuk, ismét fenntartásainkat hangsúlyozzuk azzal kapcsolatban, hogy a törvény belső logikája a módosítás eredményeként ismét megroppan. Az eredetiségvizsgálat hatósági fe ladat lesz, és az eredetiséggel kapcsolatos adatok hatósági határozat formájában kerülnek nyilvántartásba. Ez egy kardinális változás, amely tartalmilag azt jelenti, hogy az eleddig vállalkozók által lebonyolított, tehát gazdasági tevékenységek formájában gyakorolt eredetiségvizsgálat hatósági feladattá válik. Nyilvánvalóan ennek az a magyarázata, hogy a hatóság lehet alkalmas a személyi adatok biztonságos nyilvántartására, és a hatóság az, amely hitelesen tud azokról bármiféle nyilvántartást vezetni. Ha ezt a logikát elfogadjuk, akkor ismét felvetődik az a kérdés: miért igényelhetnek a nyilvántartásból a közterület rendjének biztosításával összefüggő feladatainak ellátására adatokat gazdasági társaságok? Ugyanis jelen állapotban az önkormányzatok szint e kivétel nélkül gazdasági társaságoknak adják át ellenérték fejében a közterület rendjének fenntartását, a gépjárművek parkoltatását. Ennek függvényében pedig nehezen értelmezhető, hogy milyen alapon igényelhet a nyilvántartásból adatokat egy gazdasági tá rsaság. Sokkal célszerűbb megoldás lenne, ha a tulajdonos önkormányzat, illetve a jegyző tenné ugyanezt, és nem egy gazdasági társaság, amelynek elemi érdeke, hogy az így megszerzett adatokat nyilvántartsa, és bármikor, nehezen ellenőrizhető módon, de a sa ját érdekében felhasználja. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. számú törvény módosítása összefüggésbe hozható az uniós jogharmonizációs elvárásokkal és bizonyos deregulációs kényszerrel, ezért azt a frakciónk támogatja . Örülünk annak, az Étv. 31. §ának módosítása kapcsán a mozgásukban korlátozott személyek, valamint a gyermekek a törvényalkotó látókörébe kerültek, és jogszabályi kényszerrel, de lehetőség lesz a közhasználati építmények akadálymentes használatára. Termé szetesnek kell tekinteni, hogy az európai uniós csatlakozás után nem csak magyar állampolgárságú tervezők vállalhatnak tervezési munkát hazánkban. A Magyar Demokrata Fórum frakciója azonban javasolja a rendelkezés kiegészítését azzal, hogy a hazai építésze ti munkavállalás feltétele az építész kamarai tagság legyen, azt pedig meghatározott vizsgához kössék, mint Ausztriában vagy Németországban. Ismét hangsúlyozni szeretném a törvény 1819. §át vajmi nehezen indokolható jogharmonizációs törekvéseit. Ugyanez vonatkozik a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. számú törvény módosítására is, nem vitatva azonban azt, hogy a módosítás indokolt. Ahogy erre már kitértünk, a jármű származásának ellenőrzése hatósági hatáskörbe kerül, ez döntés kérdése. Ha ez bekövet kezik, nehezen magyarázható meg, hogy a hivatalnak miért kell gazdasági alapon közreműködőt igénybe venni, és ezzel közreműködőt a nyilvántartásba beengedni. (15.10) A fentiek kifejtése mellett a módosító indítványaink benyújtása után a törvényjavaslatot a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőcsoportja elfogadásra ajánlja.
