Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 24 (135. szám) - Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - SZÁSZFALVI LÁSZLÓ, az MDF képviselőcsoportja részéről:
1712 és a költségvetéskészítés érdemi munkája, a költségvetési törvény radikális módosítása a végrehajtó hatalom kezébe került. Ma tehát különösen fontos ellenőrizni, hogy a parlament által jóváhagyott költségvetési törvénytől a kor mány hol és milyen mértékben tér el, vitathatóan törvényes keretek között. Fontos, hogy a törvényjavaslat megteremti az összhangot az Állami Számvevőszékről szóló törvény és a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény között, és itt is egyértelművé teszi, hogy az Állami Számvevőszék ellenőrzése a Magyar Nemzeti Banknál a monetáris politikára nem terjed ki, csak a bank gazdálkodása lehet a vizsgálat tárgya. A törvényjavaslat legsűrűbben előforduló kifejezése a “főtitkár”. Valójában a javaslat egy olyan kérdést kí ván az Állami Számvevőszék keretei között, a Magyar Demokrata Fórum véleménye szerint alkotmányos aggályokat felvető módon megoldani, ami az Országgyűlés feladata lenne. Kétségtelen tény, hogy az Országgyűlésnek huzamos idő óta nem sikerült alelnököket vál asztani a szervezethez, az intézményhez, és ez technikai problémákat vet fel, mert az elnök akadályoztatása esetén a szervezet működése megakad vagy megakadhat. A javaslat lényege, hogy ilyen időszakokban legyen az ÁSZnál egy olyan kompetens személy, aki bizonyos korlátozásokkal az elnök teendőit el tudja látni, a működőképesség folyamatosságát fenn tudja tartani. A főtitkár feladatkörének ilyen megfogalmazásával az MDF nem ért egyet. A törvényjavaslat ugyan nem mondja ki egyértelműen, hogy az Állami Számv evőszék jelentését az elnök távollétében a főtitkár aláírhatja vagy sem, de a 13. § e) pontjában lévő feladatokat a főtitkár helyettesítési időszakban a törvényjavaslat szerint gyakorolhatja. Eszerint gondoskodik az Állami Számvevőszék által végzett ellenő rzések és elemzések eredményeit tartalmazó jelentések Országgyűlés elé terjesztéséről, illetve a kormány kérésére végzett ellenőrzés eredményeit tartalmazó jelentések miniszterelnöknek való megküldéséről. Véleményünk szerint ez azt jelenti, hogy a főtitkár a jelentéseket aláírhatja. Ez viszont elfogadhatatlan, mivel az Állami Számvevőszék elnöke a parlament által választott tisztség, a főtitkár viszont köztisztviselő. Szeretném leszögezni, a Magyar Demokrata Fórumnak nem az érintett személlyel és személyekk el van fenntartása, hanem alkotmányossági aggályaink vannak. A feladat tehát, tisztelt Országgyűlés, az, hogy végre alelnököket válasszunk, és nem az, hogy aggályos törvénymódosításokkal ezt a kérdést megkerüljük, és az alelnökök megválasztását egy alacson yabb szintre helyezzük. Ha ugyanis ma van egy olyan főtitkár, akit a tisztelt Ház el tud fogadni, bizalmáról tudja biztosítani, akkor egyszerűbb lenne őt vagy őt is alelnökké választani, választanunk, esetleg egy kacifántos és megkerülő eljárás alkalmazása helyett. Ez a főtitkári státushoz kapcsolódó javaslat indukál aztán több olyan következményt, amelyek elemzésébe az imént említett álláspontunk miatt nem is megyek bele részletesen. A törvényjavaslat részletesen foglalkozik az adatvédelem kérdésével, amit valóban indokolt szabályozni, értelemszerűen ezek a paragrafusok a nyilvánosság kérdéseit is rendezik, amit nagyon fontosnak tartunk. Ez segít abban, hogy elkerüljük a felesleges jogvitákat, másrészt előrelépést jelent a költségvetési szervezetek, a költe kezés átláthatósága javításának irányába. Ugyancsak fontos és támogatandó a 15. §ban felvetett kérdéskör, nevezetesen az, hogy az Állami Számvevőszék bűncselekmény gyanújának esetében megállapításait az illetékes hatósággal haladéktalanul közölni köteles, illetve, hogy egyéb mulasztás esetén a vizsgált szervezetnél a felelősség tisztázását, illetve érvényesítését kezdeményezheti. (13.00) A legfontosabb azonban az, hogy a megkeresett szervnek az eljárással kapcsolatos álláspontjáról, illetve az eljárás ered ményeiről záros határidőn belül elszámolási kötelezettsége lesz az Állami Számvevőszék számára. Reméljük, hogy ennek következtében csökkenni fognak azok, a zárszámadási jelentésekben soksok éve ismétlődő megállapítások, amelyek ugyan az Országgyűlés
