Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 24 (135. szám) - Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - TÁLLAI ANDRÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1707 (12.30) Bevezetésként elmondható a javaslatról, hogy amellett, hogy az Állami Számvevőszék státusát alkotmán yjogi, valamint fiskális szempontból tovább függetleníti, egyszersmind bővíti annak ellenőrzési jogkörét, pontosítani törekszik az ellenőrzés célját, jogi kereteit. Ugyancsak pozitívuma az előterjesztésnek, hogy lépést tartva az adatkezelés korszerűbbé vál ásával, kiterjeszti a szabályozását az elektronikus aláírás, az elektronikus dokumentumok, valamint az adatállomány tekintetében is. Lássunk azonban ezek közül néhány lényegesebbet egy picit részletesebben! A javaslat értelmében az Állami Számvevőszék olya n pénzügyi ellenőrző szerv, amely általános érvénnyel végzi a törvényben meghatározott feladatát. Új kiegészítésként szerepel az ÁSZ mint önálló központi költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv jogosítványainak a főtitkári tisztségre való ruházása. A Számvevőszék függetlenítését jelenti a javaslat azon rendelkezése, melynek értelmében az ÁSZ által a saját költségvetési kereteire tett javaslatot a kormánynak változatlanul kell beterjesztenie az Országgyűlés elé. Szakmai önállóságot hivatott képviseln i az, hogy az Állami Számvevőszék dolgozói létszámát ezentúl nem az Országgyűlés, hanem maga a Számvevőszék határozza meg. Az ÁSZ és az Országgyűlés kapcsolatában új szereplőként találkozhatunk az Országgyűlés elnöke által pályázat útján megbízott függetle n könyvvizsgálóval, aki a szervezet gazdálkodását hivatott figyelemmel kísérni. A korábbi törvénnyel ellentétben a költségvetés hitelfelvételére vonatkozó szerződések vizsgálatát az új javaslat már konkrétan a törvényi előírások betartása miatt írja elő, p ontosítva, egyben jogilag alátámasztva is ezt a jogkörét. A szervezet feladatkörének bővülését jelzi a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak, valamint a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának felvétele a Számvevőszék által vizsgáltak körébe. Ugyancsa k ellenőrzési jogkörébe kerül az államháztartás teljes belső pénzügyi ellenőrző rendszerének figyelemmel kísérése, véleményezése. A Magyar Nemzeti Bank és az Állami Számvevőszék viszonyrendszerében is bővül a Számvevőszék ellenőrzési jogköre. Míg az alapve tő jegybanki feladatok tekintetében el kell kerülni, hogy az MNB monetáris politikáját az Állami Számvevőszék ellenőrizhesse, az MNB által törvényben meghatározott, de az alapvető feladatok körébe nem tartozó, úgynevezett egyéb feladatok már az ÁSZ ellenőr zése alá kerülnek. Ezenkívül a Magyar Nemzeti Bank jogszerű, az alapszabálynak és a közgyűlési szabálynak megfelelő működését is hivatott lett vizsgálni az Állami Számvevőszék. A szervezetben külön nevesíti a javaslat a főtitkár szerepét, aki - bizonyos jo gköröktől eltekintve - akadályoztatás esetén helyettesíti az ÁSZ elnökét és alelnökét, hangsúlyozva: akadályoztatás esetén, valamint rendelkezik az illetményéről és a juttatásairól. A főtitkár köteles évente vagyonnyilatkozatot tenni, ám ez, ellentétben az elnökkel és az alelnökkel, nem nyilvános. Az elnök munkáltatói jogainak gyakorlását az új javaslat az szmszhez viszonyítva rendezi, továbbá biztosítja a lehetőséget az elnöknek a szakmai képzés szervezésére is. Elnöki jogkörbe tartozik továbbá az állami számvevőszéki vizsgálatok gyakoriságának a meghatározása. A jelenleg hatályos törvény értelmében ez csak az úgynevezett egyéb ellenőrzések vonatkozásában illeti meg az elnököt. A módosítás már általánosabban fogalmaz, és törvényi rendelkezéshez köti az ese tleges kivételeket. A vizsgálat nyilvánosságát hivatott alátámasztani, hogy a vizsgált magánszemély, jogi személy, gazdálkodó szervezet vagy költségvetési szerv felelős vezetőjének neve és a vizsgált tevékenységgel kapcsolatba hozható adata nyilvánosságra hozható, illetőleg egyéb módon hozzáférhetővé tehető. Mint már mondottam, a javaslatban megtalálhatók azok a módosítások is, amelyek az adattárolás és adatkezelés korszerűsödésével már időlegesek voltak. Az ellenőrzés során az ellenőrzött és az ellenőrzést végző közötti kapcsolattartás már elektronikus aláírással is ellátott elektronikus dokumentumok útján is történhet, valamint az ellenőrzés során állam, szolgálati vagy egyéb titkok
