Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 24 (135. szám) - Jelentés az Állami Számvevőszék 2003. évi tevékenységéről, valamint a jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója:
1669 Tisztelt Országgyűlés! Az ellenőrzések hasznosulásán ak tanulságai, a javaslatok hatásmechanizmusának ismerete felhasználhatók annak elemzésére is, hogy melyek a közpénzek és a közvagyon hasznosításának, illetőleg tágabb horizonton a pénzügyi rendszer működésének főbb kritikus pontjai, feszültségforrásai, am elyekkel kapcsolatban számvevőszéki vizsgálat is indokolt lenne. Ezt is messzemenően szem előtt tartjuk ellenőrzési tervünk kialakítása során, különösen olyan körülmények között, amikor újabb és újabb, úgynevezett feles törvények írják elő, mikor és hol ke ll ellenőriznünk. Ma már éves ellenőrzési kötelezettségeink közel kétharmadáról nem magunk döntünk, és természetesen ez költségvetésünket is meghatározza. Ráadásul a feladatok ütemezése és időbeli eloszlása tekintetében is növekszik a meghatározottság. Ezz el együtt kell élnünk, úgy fogadjuk el és úgy fogjuk fel ezt, hogy mindez a munkánk iránti bizalmat is kifejezésre juttatja. Ismeretes, hogy az úgynevezett üvegzsebtörvénycsomagban olyan közjogi felhatalmazást kaptunk, amelynek alapján az állami szervek k örén túllépve nem pusztán a közháztartás körében, hanem a magánszférában is nyomon követhetjük a közpénzek és közvagyon felhasználását. Nemzetközi összehasonlításban ez szinte egyedülállóan sokszínű, kiterjedt jogosítványt és felelősséget jelent. Felhatalm azásunkkal úgy élünk, hogy e feladatokat indokolt esetben beépítjük az egyes tematikus ellenőrzésekbe. Például az M5ös autópálya ügyével két szakaszban fogunk foglalkozni, a jövő évi költségvetés tervezésének véleményezése ugyanis elképzelhetetlen egy ily en nagyságrendű kötelezettségvállalás hatásainak elemzése nélkül. Azért a feladat méreteinek az érzékeltetése érdekében megemlítem, hogy a vizsgálandó angol nyelvű szerződésanyag mintegy hétezer oldal - ennek töredékes közhiteles fordítása is több tízmilli ó forintba kerül , és közel ötven megállapodás átvizsgálását igényli e munka. A gazdálkodási anomáliák háttérösszefüggéseinek felszínre hozása, a tények pontos feltárása, az esetleges visszaélések megelőzése, az elszámolások szabályosságának minősítő tanú sítása elsődleges feladata a számvevőszéki ellenőrzésnek, ezen feladatok alapvetően a zárszámadási ellenőrzéshez kapcsolódnak. A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése keretében tűztük célul - a minisztériumi ellenőrök bevonásával - a központi költségvet ési fejezetek beszámolói megbízhatóságának minősítését, meghonosítva a brit partnerszervezetünknél kialakított és az úgynevezett legjobb nemzetközi gyakorlathoz igazodó módszert. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy a zárszámadás megbízhatósági felülvizsgálat a körében ez évben - annak ellenére, hogy az Állami Számvevőszék teljeskörűen teljesíti ezeket a vállalt feladatokat - még nem lesz elégséges előrehaladás. Az Országgyűlés határozatai ellenére a belső ellenőrzésre vonatkozó legújabb kormányrendelet 2010ig halasztotta a létszámfeltételek megteremtésének határidejét. Ilyen módon - akarvaakaratlanul - ellehetetleníti, hogy az Európai Unió igényeinek is megfelelő, az elszámolások megbízhatóságát tanúsító zárszámadási ellenőrzés - a korábbi években tervezett m ódon - már a közeljövőben teljes körű és zárt rendszerben legyen elvégezhető. Ez korántsem kedvező az európai, illetőleg a nemzetközi megítélés szempontjából, hiszen a zárszámadás megbízhatóságának tanúsítása a magyar gazdaságpolitika és költségvetési poli tika hitelességének sajátos tükre lehetne, ha az ellenőrzés a Számvevőszék által kidolgozott rendszernek megfelelően megvalósulna. Kedvezőbb a kép az önkormányzatok ellenőrzésének körében. Korábbi kezdeményezésünket felkarolva az Országgyűlés egyetértett a zzal, hogy a Számvevőszék választási ciklusonként minden egyes helyi önkormányzatnál legalább egy alkalommal végezzen ellenőrzést, ezen belül az úgynevezett átfogó ellenőrzéseinket a jelentős nagyságrendű költségvetéssel, illetve vagyonnal rendelkező minte gy háromszáz megyei, városi és fővárosi, valamint kerületi önkormányzatra összpontosítsuk, és egyes kiemelt önkormányzatoknál szerzett ellenőrzési tapasztalatainkról külön is közreadjuk jelentésünket. Az a cél, hogy tájékoztassuk az Országgyűlést az önkorm ányzatok feladatellátásáról, a források és a vagyon változásáról, a pénzügyi helyzetről, valamint a belső
