Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 24 (135. szám) - Jelentés az Állami Számvevőszék 2003. évi tevékenységéről, valamint a jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója:
1666 makrogazdasági tervezési folyamat kritikai értékelése is. Ez vezethet el a költségvetési javaslatok teljesebb megalapozottságához, a feladatok é s a valóra váltásukat szolgáló források lehetséges összhangjának kialakításához. E néhány felvetés alapján bizonyára érthető, hogy a Számvevőszék miért szorgalmazza visszatérően az államháztartási törvény - hangsúlyozom - átfogó megújításának szükségességé t. Különösen fontosnak tartjuk - több ízben is kifejezésre juttattuk már - a költségvetés tervezésének, a zárszámadáskészítés ütemezésének, valamint a pótköltségvetés benyújtási kötelezettség feltételeinek az áttekintését. Nem téveszthetjük szem elől, hog y a versenyképesség erősítése, a modernizálódó, takarékos állam, államigazgatás kifejlesztése csak a pénzfolyamatok kiszámíthatósága esetén lehet reális követelmény. Tudatában kell lenni annak is, hogy az átformálódó gazdasági környezetben a költségvetési kockázatok súlypontjai mindinkább a tartalmi hiányosságokra helyeződnek át. Az ellenőrzések tapasztalatai szerint ma ezek a problémák az úgynevezett fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása, valamint az állami feladatok ellátásának költségvetésen kívü li finanszírozási megoldása különösen gyakori. Noha ilyen módon jelentős összegű közpénz áramlik az államháztartáson kívüli körbe, a fejezetirányító munkában mégsem kap megfelelő hangsúlyt a programok, feladatok ellátásának szakmai értékelése. Tisztelt Höl gyeim és Uraim! A magyar gazdaság adottságai, a társadalmi szerkezet átalakulása, nem kevésbé az uniós tagság követelményei különkülön is, de különösen együttesen megmagyarázzák, miért olyan sürgető és fontos a nemzeti közszférának a szélesebb értelemben vett modernizációs térben megvalósítandó reformléptékű megújításával foglalkozni. Ennek keretében aligha halogatható tovább a területfejlesztés, a térségi politika és ezekkel is összefüggésben a helyi önkormányzatok rendszere kölcsönös determinációinak és egymásra hatásának elemzése. Annak meghatározása is szükséges ehhez, hogy a lehetséges önkormányzati gazdálkodás stabilizálódása, finanszírozási feszültségei miként hidalhatók át. A takarékos és rögtön hozzáteszem: hatékonyan működő állam, a kor követelmén yeinek megfelelő közigazgatás kiépítése szisztematikus, lépésrőllépésre haladó átgondolt folyamatként valósulhat meg, ami megfelelő hatásvizsgálatokat, elemzéseket is kíván. Napjainkban gyakorta ilyen hatástanulmányok nélkül kerül sor ad hoc intézkedésekr e. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Ellenőrzéseink évrőlévre a közösségi szolgáltatásokat nyújtó úgynevezett nagy ellátórendszerek újabb és újabb működési problémáit tárják fel. Rávilágítanak arra, hogy ezeknek a rendszereknek az átfogó és összehangolt korszerűsítése nélkül a különböző gondok legfeljebb csak ideigóráig kezelhetők, de ezek nem oldhatók meg a kiváltó okok feltárása és a felszámolásukhoz szükséges feltételek hiányában. Ha erre nem kerül sor, aligha korszerűsíthető a költségvetési kiadások szerkezete, ami önmagában is megkérdőjelezheti a nemzetgazdaság egyensúlyi növekedési pályára állítására irányuló törekvések sikerét. (9.10) Engedjék meg, hogy a két legfontosabb nagy közösségi ellátó rendszerrel kapcsolatban külön is szóljak néhány szót - szeretnénk gondjainkat megosztani önökkel. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy minden gond és megoldandó probléma ellenére az egészségügyi szakhálózat igen nagy nemzeti értéket képvisel. Több mint egy évtizede szinte folyamatosak a rendszer átalakítására, jobbítására irányuló kezdeményezések. Ezek és nyomukban a különböző intézkedések sajnos nem épülnek mindig szervesen egymásra, nem támaszkodtak a megvalósítás lehetőségeivel és a szükséges pénzforráso kkal is reálisan számoló átfogó koncepcióra, modernizálási stratégiára. A különböző megújítási kezdeményezések, konszolidációs próbálkozások, valamint az új vezetési és érdekeltségösztönzési kísérletek az adott körülmények között valójában nem is lehetnek sikeresek.
