Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 23 (134. szám) - Egyes szociális és egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. VOJNIK MÁRIA egészségügyi, szociális és családügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1569 az érintett kamaráknak biztosítunk egyetértési jogot az egészségügyi szakképesítések elismerése és honosítási eljárásával kapcsolatosan a nem európai állampolgárok, illetve a letelepedési szándék nélkül Magyarországon egészségügyi tevékenységet végezni kívánó tagállami állampolgárok körében. A gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló törvény megalkotá sakor az Országgyűlés már annak idején is tekintettel volt az akkor hatályos irányelvekre, azonban az Európai Bíróság újabb döntései nyomán szükségessé vált a gyógyszertárak létesítéséről szóló törvény korrekciója. A módosítás a személyi jog engedélyezteté se során lehetővé teszi az EGK területén kívül szerzett szakmai gyakorlat elismerését is. A törvényjavaslat az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény módosításával a veleszületett rendellenességekre vona tkozó adatok gyűjtését nemcsak a hatályos törvények szerinti újszülöttek, hanem a csecsemők, illetve a magzatok vonatkozásában is lehetővé teszi; továbbá - az adatvédelmi biztos jelzését is figyelembe véve - a népegészségügyi program keretében, az ÁNTSZ ál tal szervezett szűrővizsgálatok esetében az ÁNTSZ törvényi felhatalmazást kap az adatkezelésre. (13.50) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény módosítása három alapvető célt szolgál. Nevezetesen: a személyi hatály egyértelművé tételét és a külföldi gyógykezelés, illetve az ezekkel kapcsolatos igények érvényesítésének jogharmonizációs célú módosítását, a gyógyszerek társadalombiztosítási támogatásának harmonizált rendjével összefüggésben az úgynevezett transzparenciadirektíva átvételét; il letve a férfiak és nők egyenlő bánásmódjára vonatkozó uniós szabályoknak történő megfelelés miatt szükséges a keresőképtelenségre vonatkozó szabályok módosítása is, mivel ez utóbbi esetében például a hatályos jogszabályoknál csak az egyedülálló anya volt j ogosult a gyermek betegsége címén táppénz igénybevételére. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosításakor a diplomák elismerése és az orvosi tevékenységre jogosító engedélyezésre vonatkozó jogszabályok harmonizálásán túl pontosítjuk a tagáll ami polgárokkal, illetve a velük egy tekintet alá eső harmadik országbeli állampolgárokkal kapcsolatos rendelkezéseknek az európai joggal történő harmonizálását, valamint a törvényjavaslatnak ez a része pótolja a kórháztörvény megsemmisítésével kapcsolatos alkotmánybírósági döntés következtében az egészségügyi törvényben keletkezett joghézagokat. Tisztelt Országgyűlés! Még egy olyan szakaszra hívnám fel képviselőtársaim figyelmét, amelyik, azt gondolom, az utóbbi időben szinte mindenkit foglalkoztatott. Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény módosításával a rezidensek heti munkaidejét és túlmunkájuk idejét a hatályos rendelkezések és az általános szabályok szerint heti maximum 48 órában határozzák meg, és nem éltek eddig a munkaidődirektíva adta lehetőségekkel, amit most, ebben a törvényjavaslatban megteszünk: az irányelv lehetőségeit is figyelembe véve 2009ig heti 58, illetve 56 órás munkaidőt lehet a jövőben megállapítani. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Eur ópai Unió jogi szabályozásának hazai érvényre juttatásakor nemcsak a betű szerinti megfeleltetést kell szem előtt tartanunk, legalább ennyire fontos a jogelvek és a töretlenül érvényesülő joggyakorlat figyelembevétele is. A bizottsági vitákban elhangzottak olyan észrevételek, hogy egyes ellátásaink túlzottan nyitottá válnak. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy nyitottságunk mértéke nem szabadon választott kategória. Másrészt pedig azzal sem kell számolnunk, hogy a szociális ellátásainkat a jelenlegi uniós országok állampolgárai megrohamozzák. De még a velünk együtt belépő országok állampolgáraitól sem várható ez. A módosításoknak a költségvetésre érzékelhető változásai nem lesznek. Az egyes új hatáskörök gyakorlásához szükséges források a költségvetésben re ndelkezésre állnak. A javaslatban kezdeményezett törvénymódosítások elfogadását követően természetesen még alacsonyabb szintű jogszabályok korrekciója is szükségessé válik. Ez nemcsak a kormányzatra, hanem az önkormányzatokra is feladatokat fog róni.
