Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 23 (134. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - FONT SÁNDOR, az MDF képviselőcsoportja részéről:
1548 A beterjesztett tervezetek általános és részletes indoklása mára teljességgel formálissá vált, sajnálatos módon még a szakértőknek sem jelent már sokat. Félünk attól, hogy ehhez a tervezethez hasonlóan a korábbiaknak és a jövőbeliekne k sem a valós harmonizáció az igazi céljuk, hanem jobb esetben a magyar érdekek sutba dobásával az EUapparátus által kiadott irányelvek szolgai átvétele, rosszabb esetben pedig a módosítás örve alatt a posztkommunista technokraták érdekeinek érvényesítése . Nem tartjuk természetesnek, de az előterjesztések már említett fogyatékosságai miatt rákényszerülünk, hogy a tervezetet a módosítandó és az EUs joganyaggal összevessük, mintegy versenyre kelve a minisztériumi tisztségviselőkkel és a kormány szakértői há ttérembereivel. Államtitkár úr expozéjában említette, hogy mintegy 10, pontosabban úgy fogalmazott, hogy több mint 10 törvényt módosít ez a salátatörvény. Ez az állítás önmagában így igaz, de messze van a valóságtól. Több mint 10et, valóban, mert 21et mó dosít. Tehát több mint 20at, ezt is mondhatta volna államtitkár úr, hiszen a fő fejezeti részben módosít, ha jól számoltam, 13 önálló törvényt, majd pedig, ha a zárórendelkezéseket is belevesszük, még inkább izgalmassá válik a kép. Tehát összességében ez a benyújtott törvénytervezet 21 törvényi ponthoz nyúl hozzá. Ez egy Oscardíjra érdemes szám, sajnálatos módon a negatív előjellel együttvéve. Ezek között mindössze három olyan van, amelyet az elmúlt 15 év alatt nem módosítottak. Az összes többit az előző időszakban hónapról hónapra módosították. Vajon számon fogjae valaki kérni, hogy a jogszabályalkotásért felelősök ezt milyen előkészítés után nyújtották így be? Orrára koppinte valaki a pénzügyminiszternek, hogy milyen jogon csapja be a képviselőket már a tervezet címével, jogharmonizációnak hazudva egy új, általunk nem támogatható, az EUnormákhoz nem közelítő törvénytervezetet? Az előterjesztett 78 paragrafusból mindössze 6ban fedezhető fel igazán a jogharmonizációs indítékkal szolgáló törvénymódosítás . Az utóbbi másfél évben egy sajátos jogszociológiai kísérlet tanúi lehettünk. Ez a kísérlet azt próbálja bebizonyítani, hogy az OszmánTörök Birodalom defterdárjainak módszerei összeegyeztethetők a XXI. század Európájának szabályaival - szerintünk nem. Hi potézisekre is lehet adófizetést alapozni, úgy tűnik, a törvényelőkészítő szerint igen - szerintünk nem. Lesz legalább egy olyan komoly stratégiai befektető, aki a vállalati személygépkocsiadó bevezetéséhez hasonlóan tolerálni fogja a telefon, majd későb b az internet, sőt a zuhanyzó, a mellékhelyiség - az előbbieknél is magánjellegű okokra visszavezethető - használatát terhelő járadékot. S akkor még nem is beszéltünk az iroda- és üzemépületek előtti dohányzás alapján kiszabható közterülethasználati díjró l, és eljuthatunk esetleg a füstadó kérdéséig. Csak arra kell ügyelni, úgy néz ki, a jelenlegi törvény előkészítői erre különösen ügyeltek, hogy a kísérleti adónemek lehetőleg ne függjenek az adóalany tevékenységétől, jövedelmi helyzetétől, s befizetésük, illetve behajtásuk a vagyon elvételével, illetve a jövőben esetlegesen keletkező jövedelem megterhelésével is könnyen teljesíthető legyen. Sajnos, mindez nem tekinthető a valóságtól teljességgel elrugaszkodott túlzásnak, mert a kormány most erre tesz kísér letet. Aki ezt megteszi, nem fog csodálkozni, hogy az ellehetetlenült egzisztenciák, az otthontalanok száma ugrásszerűen nő, néhány év múlva meghaladja a félmilliót is. E törvénytervezet is, elfogadása esetén ezt a folyamatot fogja erősíteni. A törvényterv ezet néhány pontját külön ki szeretném emelni. Az már csak egy nyelvtani fogalmazásbeli csúcs, ahogy az internetes szolgáltatót leírja. Itt szó szerint szeretnék idézni, így nevezi őt: “a törvény hatálya kiterjed az Európai Közösség tagállamainak területén székhellyel, telephellyel, állandó lakhellyel, szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkező, az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott elektronikus szolgáltatást nyújtó olyan adóalanyra, aki…” Nos, ez az internetes szolgáltató, négy sorb an, egy bővített mondattal leírva.
