Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 23 (134. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - KOVÁCS TIBOR, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója:
1527 kormány és a mezőgazdasági t ermelők közötti megállapodással. A másik módosítás az uniós relációban érvényesülő jövedéki biztosíték rendszerén javasol egy szigorítást jelentő kiigazítást annak érdekében, hogy az esetleges visszaéléseknek elejét vegye. Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm m egtisztelő figyelmüket, és kérem, hogy a benyújtott javaslatot támogassák szavazatukkal. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági álláspontok, valamint a megfogalmazódott kisebbségi vélemények isme rtetésére kerül sor, 55 perces időkeretben. Először megadom a szót Kovács Tibor alelnök úrnak, a költségvetési bizottság előadójának. KOVÁCS TIBOR , a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőt ársaim! A költségvetési bizottság elmúlt héten megtartott ülésén tárgyalta az előttünk fekvő törvényjavaslatot. A törvényjavaslat indoklásában a bizottsági ülésen a kormány képviseletében jelen levő főosztályvezető úr, illetve az államtitkár úr iménti indo klása szerint is a szabályozás alapvetően két célt követ; egyrészt az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkból eredő jogharmonizációs igények teljesítése, másrészt pedig az egyes jogszabályok alkalmazása során szerzett tapasztalatok alapján szükségessé vá ló módosítások kerültek ebbe a törvényjavaslatba. A bizottsági vitában alapvetően két vélemény fogalmazódott meg. Az egyik vélemény szerint a törvényjavaslat jelentős részét az ellenzéki képviselők is szükségesnek és alkalmasnak tartották, egy másik témakö rben viszont jelentős vita alakult ki a bizottsági ülésen. Egyetértés volt a bizottságban arról, hogy szükséges az adózás rendjéről szóló törvény módosítása, ennek keretében különösen a tagállamok közötti kamatfizetésre vonatkozó szabályozás beépítése, ill etve pontosítani kell a behajtási jogsegély szabályozását. Ugyancsak egyetértés volt a társadalombiztosítási és pénztári törvények javasolt módosításában. Ezen javaslatokban egyértelműen rendezi a pályakezdő fogalmát, ehhez kapcsolódóan a magánnyugdíjpénzt árba való belépési kötelezettséget. Az ártörvény módosítása - mint ahogy erre az államtitkár úr is utalt - arra irányul, hogy keretek között tartható legyen a költségvetési támogatással forgalmazott gyógyszerek ára. Ugyancsak fontos tétel a gazdasági élet egyes területeinek, a hitelbiztosítékról szóló irányelv módosítása. Jelentős vita alakult ki azonban két témakörben. Az egyik témakör maga a törvényjavaslat saláta jellege. A kormánypárti képviselők sem vitatták azt, hogy nem szerencsés forma a salátatörvé ny benyújtása, mert hiszen a jogalkalmazás során ez jelentős gondot és problémát okoz a jogalkalmazóknak, ugyanakkor figyelembe kell venni azt, hogy nagyszámú és kis terjedelmű módosítása történik az egyes törvényeknek; és arra vonatkozóan nem hangzott el javaslat, hogy hogyan lehetne ezt a problémakört másképpen megoldani. Ettől függetlenül a jövőben erről a dologról gondolkodni szükséges, mert hiszen az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően a különböző, változó jogszabályok módosítása bizonyos határidőn belül meg kell hogy történjen a hazai parlamentben is. A másik kérdéskör, amire már az államtitkár úr is utalt, a személyi jövedelemadó egyes tételeinek módosítása. Egyrészt itt az ellenzéki képviselők vitatták azt, hogy miért év közben történik ez a módosítás. A kormánypárti képviselők azt a véleményüket fogalmazták meg egyébként, hogy akkor kell módosítani egy jogszabályt, amikor annak a szükségessége bebizonyosodik és indokolttá válik, és a nem változtatás komolyabb károkat okozna. Ezen belül nem váltott ki különösebb vitát a Sulinetprogrammal kapcsolatos jogszabálymódosítás, egyrészt azért, mert maga a jogszabályalkalmazás kiterjesztését teszi lehetővé, másrészt pedig bizonyos korlátokat fogalmaz meg e területen. A kormánypárti képviselők s em értettek mindenben egyet az úgynevezett céges telefonok adóztatásának kérdéskörében. Úgy gondolom, hogy abban mindenki egyetért, hogy a céges telefonok
