Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 22 (133. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - BALOGH GYULA (független):
1506 Bízom benne, hogy a részletes vitát követően sikerül eljutnunk abba a stádiumba, hogy az Országgyűlés egyhangú igennel támogatni fogja, hiszen ez egy közös érdek. Úgy érzem, hogy a hagyományainkat, szokásainkat, kultúránkat és az őshonos, régi magyar állatfajtáinkat is úgy őrizhetjük meg az utókor számára, gyermekeink és unokáink számára, ha most itt felül tudunk emelkedni mindenfél e pártpolitikai célkitűzésen, és össznemzeti akarattal nemzeti kinccsé nyilvánítjuk a régi magyar állatfajtáinkat, és ezáltal az Európai Unión belül is meg tudjuk őrizni ezeket az értékeket. Bízom benne, hogy az a támogatási rendszer, amelyről árnyaltan sz ó van a javaslatomban, hogy az állam felkarolja ezen állatok tenyésztését, tartását, az a módosító és a kapcsolódó módosító javaslatok után is inkább gyarapodni és gazdagodni fog. Ennek reményében várom a parlament támogató döntését. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Megkérdezem kedves képviselőtársaimat, vane további hozzászólási szándék. (Nincs jelzés.) Amennyiben nincsen, akkor Simicskó István képviselő úr hozzászólását egyfajta előterjesztői zárszónak is tekintjük, és ennek figyelembevételéve l a részletes vitát lezárom. Egyébként a határozathozatalt megelőzően még az előterjesztőnek módja lesz majd a vitában elhangzottakkal kapcsolatban kifejteni az álláspontját. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Deuts ch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! A mai napirendi pontok tárgyalásának végére értünk. A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Balogh Gyula, független képviselő úr. Megadom a szót öt percben a képviselő úrnak. BALOGH GYULA (független) : Köszönö m szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Miközben délután a jegyző úr volt olyan kedves és ismertette a felszólalásom címét, a kormánypárti oldalon nagyon sokan mosolyogtak, kacagtak, vihorásztak, nem is sejtették, hogy gyakorlatilag egy olyan problé máról van szó, ami az ő felelősségüket terheli. Nevezetesen, arról szólna a napirend utáni felszólalásom, hogy a ’89. évi II. törvény szabályozza ma Magyarországon - tehát ezért fontos, hogy az 1989. évi II. törvényről beszélek - az egyesületi jogról szóló törvényt, ezen belül is a pártokra vonatkozó törvényt. Ebből a törvényből ki lehet azt venni, hogy ugyanaz a törvénykezés vonatkozik a pártok működésére, különböző változásbejelentésekre, mint akármelyik egyesületére, így a Bélyeggyűjtők Egyesületére. Sok egyéb selejt törvény közül, azt gondolom, ez a legfeltűnőbb, hiszen gyakorlatilag ez a törvény tette lehetővé azt, hogy az elmúlt időszakban sikerült házon belüli indulatok következtében szétverni a történelmi Szociáldemokrata Pártot, a Kereszténydemokrat a Pártot és a közel százéves Független Kisgazdapártot is. Hogyan is működik ez a törvény? Szinte hihetetlen, bárki, bármikor összehívhat pártrendezvényt. Teljesen mindegy, hogy ezen a pártrendezvényen hányan jelennek meg, kik jelennek meg, az sem fontos, h ogy párttagok legyenek, egy a lényeg, hogy a pártrendezvénynek azt a nevet kell adni, ami a személyi döntésekre vonatkozik. Így a Független Kisgazdapárt esetében a nagyválasztmányi gyűlést kell megtartani papíron, a szocialisták esetében, úgy tudom, pártko ngresszust kell összehívni. Ha ez jól van lepapírozva, és ezzel a változásbejelentési sorral valaki felkeresi az eljáró bírót, akkor a bíró nem mérlegelheti, hogy szabályosan volte összehíva, kik vettek rajta részt, milyen szándékkal vettek rajta részt, h anem a lepapírozásnak megfelelően megteszi az átvezetést. Ez történt a Független Kisgazdapárt esetében is, amiről a mai egyik újság beszámol, hiszen itt ráadásul még bűncselekményt is elkövettek. Ezalatt természetesen kéthárom esztendő is eltelhet, hogy a peres
