Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 22 (133. szám) - A közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ):
1496 Hasonló a problémám, és ismét az előterjesztő megfontolását kérem: a légi közlekedési törvény számos egyéb és majd más képviselőtársam által kifejtett szakmai javaslata mellett áperte kijelen ti, általunk helyesnek tartottan és támogatottan, hogy a Budapest Ferihegyi nemzetközi repülőtér az állam kizárólagos tulajdonában marad. Szívünk szerint a vízi közlekedésről szóló törvényben mi igen nagy örömmel tudnánk támogatni annak kimondását, hogy a dunai hajózás szempontjából létfontosságú Csepeli szabadkikötőt ugyanilyen állami tulajdonban kívánja a tárca tartani, és az egész dunai teherhajózás és ezen belül a hazai folyamhajózás bázisának kívánja hosszabb időre megtartani. Sajnos ennek a részünkről történő módosítására nincs lehetőség, mivel az ezzel kapcsolatos szakaszokat az előterjesztett javaslat nem nyitotta meg. A rendelkezésemre álló időben ezekre az általam fontosabbnak tartott elemekre szerettem volna felhívni mind képviselőtársaim, mind mi niszter úr figyelmét. Elnök úr, köszönöm az időt. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban. - Szalay Gábor tapsol.) ELNÖK (Harrach Péter) : Szalay Gábor képviselő úré a szó, SZDSZfrakció. SZALAY GÁBOR (SZDSZ) : Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtárs aim! A közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló, előttünk lévő törvényjavaslat négy hatályos törvényünk kisebb, ámde annál szükségesebb módosításáról beszél. Ezen törvények felülvizsgálata elsősorban a közösségi, az európai uniós jogany aggal való harmonizációt szolgálja, de ugyanakkor kétségtelen, hogy szükségesnek mutatkozik ittott a törvények hatálybalépése óta felszínre került néhány szabályozási anomália vagy szabályozási zavar feloldása is. Ha két szóba akarnám összefoglalni átfogó an bemutatva a változások jellegét, azt mondhatnám, hogy biztonság és konformitás, közlekedésbiztonság és európai uniós konformitás, hiszen átsüt a törvény anyagán, hogy egyrészt az oktatási tevékenység színvonalának emelésével, az ellenőrzések rendszerese bbé és szigorúbbá tételével, és hogy úgy mondjam, Európai Uniókonformos bírságolási rendszerek vagy tarifák bevezetésével nyilván együtt szolgálja az előttünk lévő anyag a közlekedés biztonságát és az európai uniós joggal való konformitást. A közúti közle kedésről szóló 1988. évi I. törvény változásai közül én hármat emelnék ki. Több van, ha jól emlékszem, nyolc vagy kilenc változás jelenik meg a törvényjavaslatban, hármat találok ezek közül bemutatásra legelsősorban lényegesnek. A járművezetők képzése és v izsgáztatása területén az oktatási követelmények maradéktalan érvényesítése érdekében az engedély nélkül vagy éppen nem az engedély tartalma szerint végzett oktatási tevékenység esetén a közlekedési hatóság ezentúl bírság kivetésére lesz jogosult. A közúti árufuvarozásra és személyszállítás végzésére vonatkozó minden tevékenységi feltétel és engedélyezési szabály, beleértve ide a gépjárművezetők megengedett vezetési és kötelező pihenési idejét is, tehát mindezek ellenőrzésében a határőrség, a vámhatóság és a közlekedési hatóság ezentúl együtt fog működni a hatékony ellenőrzés érdekében. Ennek során aztán joguk lesz a vétkesekkel szemben akár emelt összegű Európai Uniókonform bírság kiszabására is, s akár a járművek időleges feltartóztatására is. Mindez alap vető közlekedésbiztonsági érdek s egységes fuvarpiaci versenynorma. Végül harmadikként megemlíteném, aminek igazán aktualitása van, hogy az M5ös autópálya részleges állami kivásárlásának következménye az is, hogy az útdíj ezentúl matrica megvásárlásával k erül kiegyenlítésre, aminek ellenértéke az Állami Autópálya Kezelő bevételét képezi. A jelenlegi jogszabályból azonban nem vezethető le egyértelműen, hogy koncessziós formában üzemeltetett autópálya díjszedési tevékenységét végezhetie állami tulajdonú tár saság. A javasolt módosítással ez úgy válik lehetővé, hogy a matricák értékesítéséből befolyó bevételből a koncessziós társaság közvetve részesedik. Az ÁAK tehát felhatalmazást kap az M5ös koncessziós autópályán végzendő díjszedésre.
