Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 22 (133. szám) - Gúr Nándor (MSZP) - a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterhez - “Képzés és munkaerő-piaci igények összehangolása” címmel - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - BURÁNY SÁNDOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter:
1441 Mindezzel együtt érezhető az is, hogy a munka v ilágában és a képzéshez illesztetten egyre inkább átmegy a köztudatba az a szándék, ami az egész életen keresztüli tanulás üzenetét fogalmazza meg. Ennek a szükségszerűségét közvetíti, hiszen látható és érezhető, hogy e nélkül az új ismeretek szerzése nélk ül nagyon nehezen tarthatják meg a foglalkoztatottak a mai helyzetüket. Másrészről pedig, akik a munka világán kívül vannak, nagyon nehezen tudnak bejönni ebbe a körbe. A kérdésem tehát az miniszter úr felé, hogy hogyan gondolja, a mostani normatív eszköz keretei közötti pénz milyen nagyságrendben enged lehetőséget bevonni képzések tekintetében, másik oldalról pedig milyen egyéb eszközöket lát miniszter úr erősítendőnek, hogy ezek a folyamatok mindmind tovább erősödjenek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypá rti padsorokban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Az interpellációra Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter válaszol. BURÁNY SÁNDOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter : Köszönöm, elnök asszony, a szót. Tisztelt Ház! Kedves Képvis előtársaim! Való igaz, hogy a felnőttképzés nagyon fontos terület, és elsősorban azért, mert ez az az eszköz, ami rövid távon a kezünkben van ahhoz, hogy a munkaerőpiaci feszültségeket fel tudjuk oldani. Rövid távon ugyanis soha nincs egyensúly a munkaerő piacon, a vállalkozások világában napról napra változik az igény, hogy milyen szakmában, hány embert, milyen képzettséggel kívánnak foglalkoztatni. Ez soha nincs összhangban, napról napra, hónapról hónapra azzal az adott létszámmal, ami éppen rendelkezésre áll. Ezért a felnőttképzés, az életen át való tanulás programja az, amely segíthet ezen a helyzeten. Képviselő úr tudja, hiszen ma délelőtt a foglalkoztatási bizottságban beszéltünk a foglalkoztatási stratégiáról, amely ugyan ezt a problémát hosszú távon meg fogja oldani, de addig is rövid távon rendelkezésre kell hogy álljanak ezek az eszközök. Ez a felismerés vezette a Medgyessykormányt, amikor olyan támogatásokat vezetett be a felnőttképzés területén, amelyet a megelőző kormányok nem alkalmaztak. Az eg yik a 2003tól bevezetésre került felnőttképzési normatív állami támogatás, amely kifejezetten az alacsony képzettségűek képzési színvonalának emelését célozza. A szakképesítéssel nem rendelkezők, a nyolc általános iskolát vagy még annál is kevesebbet végz ettek számára jelent ez esélyt arra, hogy munkát találjanak maguknak. Nos, már a bevezetés évében, 2003ban közel félmilliárd forintot költöttünk erre a célra, és ez valamivel több mint 5 ezer szakképzetlen ember képzését tette lehetővé. Tudjuk, hogy ezt l ényegesen emelni szükséges, ezért ezt a normatív támogatást ebben az évben sokszorosára emeltük, ez a pénz, amely erre a célra rendelkezésre áll a költségvetési törvény által biztosított módon, 3 milliárd forint. És mivel minden forint mögött emberek állna k, hadd mondjam el, képviselő úr, tisztelt Országgyűlés, hogy ez mintegy 31 ezer szakképzetlen ember képzését teszi lehetővé, egyúttal nagyobb esélyt adva az ő további elhelyezkedésükhöz. A másik kedvezmény, amelyet a korábbi kormányokhoz képest a Medgyess ykormány bevezetett, szintén 2003. január óta érvényes, és ez a személyi jövedelemadókedvezmény, amely tulajdonképpen az embereket ösztönzi arra, hogy saját maguk is képezzék magukat. Abban az esetben, ha valaki ezt elhatározza, hogy ilyen képzésen részt vesz, a képzési díj 30 százalékát jövedelemadójából, legfeljebb évi 60 ezer forintot levonhat. A harmadik kedvezmény, amelyet vállalkozásoknak biztosítunk, olyan esetben következhet be, amikor a vállalkozások a saját munkavállalóikat ké pezik, hiszen fontosnak tartjuk, hogy a cégeknél is folytatódjék a szakképzés. Soha nem lehet végleges a tudás, amit megszerzünk. A munkahelyen kívül, a hivatalos oktatási rendszeren kívül folyamatosan, de akár a munkahelyek által szervezetten is, szabadid őnkben, felnőttoktatás keretében tovább képezhetjük magunkat. (14.30) A negyedik ilyen támogatás a Munkaerőpiaci Alapon belül van, és ez konkrét problémák megoldására szolgál; abban az esetben, ha valaki átmenetileg elveszíti az állását, ez az a támogatás ,
