Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 22 (133. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ):
1433 az a novemberi nyugdíjkorrekcióban biztosan megjelenik. Tehát, képviselő úr, ne aggódjon, a kormány e tekintetben tudni fogja a kötelezettségét. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, miniszter úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentke zett Pető Iván frakcióvezetőhelyettes úr, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából: “Felelőtlen ígérgetés, tartósan káros következmények” címmel. Öné a szó, frakcióvezetőhelyettes úr. DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tiszte lt Képviselőtársak! Az Állami Számvevőszék befejezte a Nemzeti Színház beruházásának ellenőrzését. Az Orbánkormány presztízs, sőt mondhatjuk, szimbolikusnak tekintett döntését érinti ez a jelentés, ezért érdemes talán a többi hasonló jelentésnél nagyobb figyelmet fordítani erre az ügyre. Ismeretes, hogy az Orbánkormány 1998. november 6án döntött úgy, hogy az Erzsébet téri építkezést leállítja, és a színházat új helyszínen építi fel. Ezzel egyrészt a rendszerváltás óta legjelentősebb építészpályázat ered ményét semmisítette meg, hagyta figyelmen kívül a pályázat eredményét és az ott született jelentős alkotásokat, másrészt eleve kidobott kétmilliárd forintot, amit már az Erzsébet téren felhasználtak, és létrehozott egy máig megoldatlan problémát a főváros belső területén. A végleges helyszín kiválasztására 1999. december utolsó napjaiban került sor. A feszített határidőre való tekintettel a beruházásról döntéselőkészítő tanulmányterv - mondja az Állami Számvevőszék - nem készült. Nem készült úgynevezett sz ínházprogram sem, amely meghatározta volna a megvalósítandó funkciókat és az üzemeltetési költségeket alapvetően befolyásoló tényezőket. A színház építészeti kialakítására egy részletesen kidolgozott koncepcionális terv alapján 2000 februárjában meghívásos pályázatot írtak ki. A pályázat nyertesét kihirdették, de ennek a pályázatnak az eredményét is figyelmen kívül hagyták az építész szakma immáron másodszori megalázásával. A pályaművek értékes elemeit nem hasznosították - mondja továbbra is az Állami Számv evőszék , végül a kivitelezésre egy pályázaton kívüli terv alapján került sor. Az épület kivitelezésére nyílt beszerzési eljárást írtak ki, de a dokumentációból - mondja továbbra is az Állami Számvevőszék - hiányzott a színháztechnika, a belsőépítészet, a kertépítés, a képzőművészeti munkák, a közművek, az utak, a gépkocsiparkolók és a környezetrendezés. Ilyen okok miatt a beruházás részprogramjai az állandó rögtönzés jegyében készültek. A beruházás tervezésekor a költségtakarékossági okok miatt nem tervez ett gépkocsiparkoló végleges kialakítását elmulasztották - további beruházási feladatról van szó. Ugyancsak takarékossági okokból elmaradt a déli térfal tervezett létesítménye, a szabadtéri színpad csak átalakítással lesz használható, és bizonytalan a kite lepített díszletgyártó további hasznosítása - mondja az Állami Számvevőszék. A színházat részvénytársasági formára alakították át, ezzel lehetővé tették, hogy az áfát visszaigényeljék, amely így 25 százalékkal megnövelte látszólag a beruházásra fordítható összeget, azonban anélkül, hogy egyértelművé tették volna, hogy persze a költségvetés így négymilliárd forint áfabevételtől elesik, aminek funkciója az volt, hogy látszólag megmaradjon a költségvetés azon a kereten belül, amit az előző kormány ígért. Ezt v alóban formálisan teljesítették is, két feltétellel, egyrészt, hogy a költségvetési bevételek összege csökkent, másrészt pedig, ami nem fért bele az előre meghirdetett összegbe, azt elhagyták a beruházásból, az utódokra hagyva. Tudjuk, igazi racionális mag yarázat nincs arra, hogy miért kellett áthelyezni a Nemzeti Színházat az Erzsébet térről oda, ahol most van, csak önző szempontokat ismerünk, elsősorban azt ugyanis, hogy ne ott épüljön fel a Nemzeti Színház, ahol az előző, tehát a Hornkormány tervezte, é s ne olyan ízlés alapján, amit az építész szakma kitűnőnek minősített pályázata alapján kihirdettek, hanem más,
