Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 17 (123. szám) - A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. CSÁKY ANDRÁS, az egészségügyi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - BÉKI GABRIELLA, a szociális és családügyi bizottság előadója:
144 partnernek tekintik, és azt, hogy a felálló bizottságokba a szociális partnerek fognak küldöt teket delegálni. Ez nagyon fontos eleme a munkahelyi párbeszéd kiszélesítésének. Ezen vita alapján, még egyszer mondanám képviselőtársaimnak, az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartja a törvényj avaslatot, és azt elfogadásra ajánlja képviselőtársaimnak. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Csáky András képviselő úrnak, az egészségügyi bizottság előadójának. DR. CSÁKY AND RÁS , az egészségügyi bizottság előadója : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az egészségügyi bizottság a múlt héten, február 11én tárgyalt az előterjesztésről, és nem mondhatnám, hogy nagy vita alakult ki a törvényjavaslattal kapcsolatban; inkább beszélgetésről, tájékozódásról, tájékoztatásról lehetett szó. Három kérdés merült fel a törvényjavaslattal kapcsolatban. A bizottság jellegéből eredően a bizottság tagjai elsősorban az iránt érdeklődtek, hogy azokon a nemzetközi tárgyalásokon, amelyek megelőzték, illetve hatottak ennek a törvénymódosításnak az előkészítésére, nevezetesen a 2003. április 2án Brüsszelben, illetve július 10én Luxemburgban megtartott egyeztetés foglalkozotte egyáltalán az orvosi túlmun kák kérdésével. Hiszen tudjuk jól, hogy az Európai Bíróság egy közelmúltban hozott döntése egész Európában ezen a területen új problémákat vetett fel. (9.50) Az előterjesztő képviselője korrekt választ adva mondta, hogy ez elsősorban nem munkavédelmi, hane m munkaügyi kérdést érint, és hogy ezek nem kerültek szóba. A másik, szintén inkább értelmezési kérdésként merült fel, egyrészt, hogy mit lehet érteni konkrétan az érdekképviseleti tevékenység átfogó reformja címszó alatt. Itt az előterjesztő utalt a törv ényben lévő garanciális elemekre, az új intézményre, a munkavédelmi bizottságra, annak kötelező létrehozására, ami lényegében azt jelenti, hogy eddig a munkáltató dönthette el, hogy létrehoze ilyet, most a döntés jogosítványa lényegében a munkavállalók ke zében van, hogy kívánnake élni ezzel a lehetőséggel, és ha kívánnak, akkor ezt kötelező megalkotni, illetve létrehozni. Felvetődött problémaként, hogy az érdekképviselet miként érthető e törvénymódosítási javaslat kapcsán. Hallhattuk a válaszban, hogy a s zakszervezetek részéről is felmerült egy ilyen jellegű kérdés, még talán aggályként is megfogalmazódott, azonban nyilvánvaló, hogy itt alapvetően speciális munkavédelmi érdekképviseletről lehet szó, és az információs jogosultságot emeli be tulajdonképpen a meglévő munkavédelmi törvénybe ez a módosítás. Vita tehát nem, hanem tájékozódás és beszélgetés folyt a törvényjavaslatról, és végül a bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Dá vid Ibolya) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Béki Gabriella képviselő asszonynak, a szociális és családügyi bizottság előadójának. BÉKI GABRIELLA , a szociális és családügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök asszony. A szociális és családügyi bizot tság február 11én tárgyalta meg a szóban forgó törvénymódosítást. Az előterjesztő képviseletében az Országos Munkaügyi Bizottság Munkaügyi Főfelügyelőségétől, illetve az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumtól voltak jelen. Nagyon élénk, hos szas vita ebben a bizottságban sem bontakozott ki az anyagról, összesen három tájékozódó jellegű kérdés vetődött fel. Ezek közül az egyik az előzményekre, a munka törvénykönyvével, illetve a munkavédelmi törvénnyel kapcsolatos korábbi módosítások