Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 17 (132. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi tá... - LEZSÁK SÁNDOR (MDF): - ELNÖK (Mandur László): - ECSŐDI LÁSZLÓ (MSZP):
1340 Köszönöm szépen, belügyminiszter asszony. Kétperces felszólalásra megadom a szót Lezsák Sándornak, a Demokrata Fórum képviselőjének. LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Belügyminiszter Asszony! Az Országgyűlés jogalkotó, törvényalkotó forgatókönyve most kedvezően alakul, hiszen ezt a vitát megelőzte az óvoda- és iskolabezárásokat vizsgáló bizottság három hónapos munkája, illetve pa rlamenti vitája. Nyilván az e törvénymódosításokat megelőző egyik jelentős vitára emlékeztetek most. Ott nagyon határozott szemléletbeli különbségek hívódtak elő, kerültek elő, és talán most is alkalmas lesz ezeket átbeszélni, átgondolni. És ne tessék rögt ön kihasználni azt az egyébként kihasználható helyzetét, hogy tulajdonképpen egy szinkronzavarral rögtön tud reagálni belügyminiszter asszony, reagáljon is, de bizony nyolctíztizenkettedik felszólalásban lehet aztán visszautalni egyegy kérdésre, és talá n nem kellene minősíteni itt ellenzéki képviselőtársaimat, ha egyegy részletben ők netán valamilyen minősítő jelzőt fogalmaznak meg. Ugyanis például Göndör képviselő úr arról beszélt - és itt a szemléletbeli különbségre szeretném fölhívni a figyelmet, és lehet, hogy félreértettem, mert a bizottsági vita arról győzött meg, hogy talán félreértettem , azt mondta, hogy a társulások polgármesterei majd eldöntik, hogy mekkora legyen az optimális osztálylétszám. Ha nem így volt, akkor elnézést kérek (Göndör Istv án: Nem.) , ha viszont így volt, akkor pedig szeretném felhívni a figyelmét TataiTóth András egy másik megállapítására, amelyik azért valahol összecseng, hiszen ő arról beszélt, hogy minősíteni kell az iskola nevelőoktató munkáját, és azzal is egyetértek, hogy állami beavatkozás szükséges, ha a gyermek alkotmányos jogai veszélybe kerülnek. Azonban a következtetésünk más. Önök azt mondják, hogy be kell zárni az iskolát, mi azt mondjuk, hogy akkor a pedagógust kell lecserélni. Köszönöm szépen. (Taps az ellen zéki pártok soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kettőperces felszólalásra megadom a szót Ecsődi Lászlónak, az MSZP képviselőjének. ECSŐDI LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Márton Attila ízlé sbeli vagy felfogásbeli különbségekről beszélt. Én azt hiszem, hogy tényleg nagyok a különbségek, mert ön azt mondta: “az önök miniszterelnöke”. Én úgy tudom, hogy a Magyar Köztársaságnak egy miniszterelnöke van, egy miniszterelnöke volt négy évvel ezelőtt is, meg utána is az lesz, és lehet szeretni, lehet nem szeretni, de attól még nem azt jelenti, hogy itt lefelezzük, hogy az ország egyik feléé ez, a másiké az. A másik dolog: többször felvetül és egyre jobban az iskola ügye felé megy ez a vita. Egy érdeke s szám, bizonyára önök is tisztában vannak vele: közel 650 olyan település van, ahol az iskolába járó gyerekek száma száz alatt van, ami nem azt jelenti, hogy be kellene zárni, mert ettől még - ahogy Lezsák Sándor is mondta , ha jó pedagógusokat sikerül s zerezni, lehet akár magas színvonalú is az oktatás. Csak hát, képviselőtársaim, általában nem ebbe a kistelepülésbe mennek a ragyogó pedagógusok, hanem általában azok elmennek egy nagyobb településre. Van egy másik dolog: tessék megnézni - és önök hivatkoz nak rá, hogy járják a településeket , hogy azokon a kistelepüléseken, ahol kisiskolák vannak, a helyben lakók közül kinek a gyereke nem jár abba a kisiskolába! A jegyzőnek, az orvosnak, ne adj' isten, még a polgármester is veszi ezt a bátorságot, esetleg a helyi képviselők gyereke nem jár oda, vagy a vállalkozóké, akik be tudják hordani a nagyobb településre a gyermekeket, és épp azoké marad ott, akik anyagilag nem tudják azt vállalni, hogy személyautóval behordják a gyerekeket. Tehát akkor már itt - ha úg y tetszik - az ott élő emberek szavaznak a lábukkal valamilyen mértékben, hogy hová járatják a gyereket. Akkor miért nem illeti meg a falu gyerekeit, mindegyik gyereket ugyanaz a jog, hogy esetleg járhasson jobb iskolába? Ha viszont olyan jó az az iskola, akkor miért nem oda járatják a gyereküket az előbb említett személyek is?
